nem a pék jóindulatától

"Az embernek ... állandóan szüksége van felebarátai segítségére, de ezt hiába várja pusztán a jóindulatuktól. [...] Ebédünket nem a mészáros, a sörfőző vagy a pék jóakaratától várjuk, hanem attól, hogy ezek saját érdekeiket tartják szem előtt." Adam Smith

Friss topikok

Címkék

30 as évek válsága (13) 4 1 (2) acemoglu (9) adam smith (6) adórendszer (29) adósság (11) adótudatosság (2) aea meetings (1) aghion (1) alan greenspan (3) alvin roth (1) argentína (1) árindex (2) árszabályozás (2) árverés (1) autóvásárlás (3) bankállamosítás (3) bastiat (3) becker (3) behaviorizmus (32) big government (2) bizalom (1) biztonság (1) buborék (5) bűnözés gazdaságtana (3) clark (4) credit crunch (1) daniel kahneman (1) defláció (3) depresszió (3) devizahitelek (2) devizapiac (1) diszkrimináció (3) döntéselmélet (2) drogpolitika (4) egészséggazdaságtan (4) elmélettörténet (1) energia (2) erkölcsi kockázat (8) értékek (3) értékpapírosítás (2) euró (12) európa (2) externáliák (1) fejlődésgazdaságtan (22) fejlődésgazdasgtan (2) félelem (1) felsőoktatás (9) fiskális politika (46) foci (5) fogyasztóvédelem (2) forint (2) francia (1) friedman (4) gary becker (6) gazdasági növekedés (11) gazdaságpolitika (47) gazdaságtörténet (7) gdp (2) globális aránytalanság (20) globalizáció (6) görög válság (12) hayek (4) humor (2) imf (11) imf hitel (2) incidencia (1) index (1) inferior (10) infláció (15) ingatlanpiac (1) interjú (14) io (1) irving fisher (1) it (1) izrael (1) japán (6) járadékvadászat (1) játékelmélet (4) jog és közgazdaságtan (5) john list (1) kamat (6) kapitalizmus (10) karácsony (1) kerékpár (1) kertesi gabor (1) keynes (12) keynesizmus (19) kezdi gabor (1) kína (19) kísérlet (2) klímaváltozás (7) költségvetés (6) konferencia (1) könyvismertetés (4) környezetgazdaságtan (4) korrupció (1) közjószág (2) közösségi gazdaságtan (3) krugman (23) külföldi segélyek (5) külföldi tőke (4) kvíz (1) lettország (1) likviditási csapda (3) luxus (4) maffia és allami transzferek területi eloszlása (1) magyar (23) makroökonómia (55) mancur olson (1) mankiw (1) maurice allais (1) megtakarítás (5) microfinance (1) migráció (2) mikroökonómia (20) mikroszimuláció (1) minimálbér (1) mnb (2) monetáris politika (22) multik (2) munkahelymegőrzés (5) munkapiac (22) murphy (4) nber (1) német (4) nobel díj (17) normál (1) nudge (6) nyugdíjrendszer (2) oecd (1) ökonometria (27) oktatási (44) olajárak (3) olasz (1) olivier blanchard (1) olson (1) paternalizmus (1) patrióta gazdaságpolitika (4) paul romer (1) paul samuelson (1) pénzillúzió (3) pénzügyi (6) pénzügyi rendszer (9) pénzügyi szabályozás (14) pénzügyi válság (16) piacgazdaság (1) pigou (1) politikai gazdaságtan (16) politikai intézményrendszer (13) portfolioblogger (126) profit (1) protekcionizmus (10) reform (2) rendszer (1) rendszerkockázat (1) richard thaler (1) rosling (1) shapley (1) shiller (1) Sims (1) stabilizáció (1) steven levitt (2) stigler (1) stizlitz (1) szabad piac (7) szabályozás (9) szociális támogatás (3) támogatás (4) tanulság (3) ted (3) tőkeáramlás (2) transzformációs válság (1) újraelosztás (1) usa (28) üzleti ciklus (8) válság (41) válságelemzés (20) válságkezelés (19) válság okai (9) valutaárfolyam (14) verseny (8) vita (27) yale (2) Címkefelhő

Miért nem értenek egyet a közgazdászok?

2010.10.21. 09:00 eltecon

Sok közgazdász támogatja a kormányzatok legutóbbi válságban végrehajtott fiskális költekezési akcióit, de nagyjából ugyanennyien hevesen bírálják őket. Mindkét oldal érvekkel és adatok tömegével támasztja alá álláspontját, miközben nagyjából ugyanazokból a tényadatokból dolgoznak, ugyanazokat a könyveket olvassák, ugyanazokat az elméleteket ismerik. És a közgazdaságtanban ez nem ritka, hanem szinte mindennapos. Más tudományokban is vannak heves viták, de az mégiscsak ritka, hogy emberek - strukturált gondolkodáshoz, logikai és empirikus bizonyítékokhoz szokott tudósok - ugyanazt tudják, mégis ennyire alapvetően külonböző következtetésekre jutnak. Vajon miért van ez így?

A New York Times kolumnistája néhány nagynevű közgazdász népszerűvé vált eszmefuttatásával próbálja megvilágítani a jelenség okát. A dolog kulcsa valószínűleg a gazdasági rendszer bonyolultsága. Ha van egy egyszerű problémánk, arra ajánlhatunk egyszerű megoldást. A gazdaság azonban irtózatosan bonyolult, komplex rendszer. Emiatt csak két út közül választhatunk. Vagy leegyszerűsítjük a problémát, és akkor van esélyünk arra, hogy valami megoldást javasoljunk, vagy megmaradunk a bonyolult, komplex rendszernél és.... és nem csinálunk semmit. Az egyszerűsítés módja azonban egyáltalán nem egyértelmű. Az, hogy az egyszerűsítés folyamán mitől tekintünk el, és mit tartunk meg, alapvetően függ szubjektív értékeinktől.


11 komment

Címkék: portfolioblogger

A bejegyzés trackback címe:

https://eltecon.blog.hu/api/trackback/id/tr252387827

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.

igyugyaz 2010.10.21. 14:17:33

Egyrészt az embernek legnehezebb magát objektíven néznie és a közgazdaságtan épp ezt próbálja tenni. Másrészt más tudományágak bátrabban kísérletezhetnek.

BISMARCK 2010.10.21. 14:44:26

Mert egy mainstream közgazdász általában felépít egy teóriát. Ez vagy működik vagy nem. De ha nem, akkor sem fogja soha bevallani, mert akkor az egész életműve összeomlana. Egyszerűbb ellenkezni, előkaparni egy nyakatekert statisztikát ami esetleg az ő állításait igazolja.

mig8 (törölt) 2010.10.21. 18:05:04

Szerintem meg azért, mert a szempontok és a preferencialista - és ezeken belül a súlyozások - eltérőek az egyes iskolák, vagy akár az egyes személyek között.

A másik lehetőség, hogy az egyik közgazdász nem érti a másik érveit, ellenben érteni véli (hibásan). Jó példa erre Greg Mankiw blogjának ez a bejegyzése:

" Kinsley's Mistakes"

Sorge 2010.10.21. 21:01:04

Én nem tudom... Pete Péter professzor úr blogján a hozzászólóknak meg van tiltva a gondolkodás ????

" Miért nem értenek egyet a közgazdászok? "
A válasz : Azért, mert eltérő érdekeket képviselő érdekcsoportokhoz kötődnek .

Lord_Valdez · http://liberatorium.blog.hu/ 2010.10.21. 21:50:25

Azért, mert a tények sose tárják fel a mögöttük lévő folyamatokat. Egy-egy korrelációs kapcsolat takarhat ok-okozati összefüggést, de közös okot is.
Mivel nem ismerjük a háttérben lévő folyamatokat, ezért mást és mást feltételezünk róluk. Ennek megfelelően máshogy interpretáljuk a tényeket.

@Sorge:
vagy csak egyszerűen nem igazán hiszünk az összeesküvés-elméletekben.

kronstadt (törölt) 2010.10.21. 21:58:24

A New York Times számára csak a mainstream közgazdaságtan létezik. Az pedig mindössze egy irányzat a sok közül. Se több, se kevesebb. 2008-ban láttuk, hogy mire képesek a modelljeikkel:)

Con_Sole 2010.10.21. 22:17:17

Azért nem értenek egyet mert a közgadaságtan nem exakt tudomány. Nincs lehetőség az elméletek tesztelésésre és bizonyítékok hiányában elmélete mindenkinek lehet. Nagyjából annyit ér mint a pszichológia.

Con_Sole 2010.10.21. 22:24:03

@Con_Sole: jesszus... ugy értem egzakt..

kronstadt (törölt) 2010.10.21. 22:33:19

@Con_Sole:

A közgazdaságtanban alapvetően két megközelítés létezik:
1. logikai közgazdaságtan
2. matematikai/empirikus közgazdaságtan.

Mathematics Versus Economic Logic
mises.org/daily/3540

Az 1930-as években a matematikai közgazdaságtan kiütéssel győzött. A korábbi logikai megközelítést tudománytalannak minősítették és száműzték az oktatásból. Pedig ez sokkal érdekesebb, közérthetőbb és kézzelfoghatóbb. És a mainstream-mel szemben a logikai közgazdaságtan sokkal átfogóbb, konzisztensebb és hitelesebb képet ad a gazdaságról.

en.wikipedia.org/wiki/Austrian_Business_Cycle_Theory

en.wikipedia.org/wiki/Austrian_School#Seminal_works

Sorge 2010.10.21. 22:45:00

@Lord_Valdez:
Akkor már ketten nem hiszünk az összeesküvés elméletekben, mert én sem hiszek .
Egyébként bárhogy okoskodtok, attól, hogy a közgazdaságtan nem egzakt tudomány, még lehetne a közgazdászok között egyetértés. Legfeljebb együtt tévednének néha.
Az egyet nem értés oka nyilvánvalóan az eltérő érdekek miatt van .

kronstadt (törölt) 2010.10.21. 23:17:50

@Sorge:

Egyetértés??? Hol marad akkor a termékeny vita???

A „közgazdászok” max egy diktatúrában szoktak egyetérteni:)
süti beállítások módosítása