nem a pék jóindulatától

"Az embernek ... állandóan szüksége van felebarátai segítségére, de ezt hiába várja pusztán a jóindulatuktól. [...] Ebédünket nem a mészáros, a sörfőző vagy a pék jóakaratától várjuk, hanem attól, hogy ezek saját érdekeiket tartják szem előtt." Adam Smith

Friss topikok

Címkék

30 as évek válsága (13) 4 1 (2) acemoglu (9) adam smith (6) adórendszer (29) adósság (11) adótudatosság (2) aea meetings (1) aghion (1) alan greenspan (3) alvin roth (1) argentína (1) árindex (2) árszabályozás (2) árverés (1) autóvásárlás (3) bankállamosítás (3) bastiat (3) becker (3) behaviorizmus (32) big government (2) bizalom (1) biztonság (1) buborék (5) bűnözés gazdaságtana (3) clark (4) credit crunch (1) daniel kahneman (1) defláció (3) depresszió (3) devizahitelek (2) devizapiac (1) diszkrimináció (3) döntéselmélet (2) drogpolitika (4) egészséggazdaságtan (4) elmélettörténet (1) energia (2) erkölcsi kockázat (8) értékek (3) értékpapírosítás (2) euró (12) európa (2) externáliák (1) fejlődésgazdaságtan (22) fejlődésgazdasgtan (2) félelem (1) felsőoktatás (9) fiskális politika (46) foci (5) fogyasztóvédelem (2) forint (2) francia (1) friedman (4) gary becker (6) gazdasági növekedés (11) gazdaságpolitika (47) gazdaságtörténet (7) gdp (2) globális aránytalanság (20) globalizáció (6) görög válság (12) hayek (4) humor (2) imf (11) imf hitel (2) incidencia (1) index (1) inferior (10) infláció (15) ingatlanpiac (1) interjú (14) io (1) irving fisher (1) it (1) izrael (1) japán (6) járadékvadászat (1) játékelmélet (4) jog és közgazdaságtan (5) john list (1) kamat (6) kapitalizmus (10) karácsony (1) kerékpár (1) kertesi gabor (1) keynes (12) keynesizmus (19) kezdi gabor (1) kína (19) kísérlet (2) klímaváltozás (7) költségvetés (6) konferencia (1) könyvismertetés (4) környezetgazdaságtan (4) korrupció (1) közjószág (2) közösségi gazdaságtan (3) krugman (23) külföldi segélyek (5) külföldi tőke (4) kvíz (1) lettország (1) likviditási csapda (3) luxus (4) maffia és allami transzferek területi eloszlása (1) magyar (23) makroökonómia (55) mancur olson (1) mankiw (1) maurice allais (1) megtakarítás (5) microfinance (1) migráció (2) mikroökonómia (20) mikroszimuláció (1) minimálbér (1) mnb (2) monetáris politika (22) multik (2) munkahelymegőrzés (5) munkapiac (22) murphy (4) nber (1) német (4) nobel díj (17) normál (1) nudge (6) nyugdíjrendszer (2) oecd (1) ökonometria (27) oktatási (44) olajárak (3) olasz (1) olivier blanchard (1) olson (1) paternalizmus (1) patrióta gazdaságpolitika (4) paul romer (1) paul samuelson (1) pénzillúzió (3) pénzügyi (6) pénzügyi rendszer (9) pénzügyi szabályozás (14) pénzügyi válság (16) piacgazdaság (1) pigou (1) politikai gazdaságtan (16) politikai intézményrendszer (13) portfolioblogger (126) profit (1) protekcionizmus (10) reform (2) rendszer (1) rendszerkockázat (1) richard thaler (1) rosling (1) shapley (1) shiller (1) Sims (1) stabilizáció (1) steven levitt (2) stigler (1) stizlitz (1) szabad piac (7) szabályozás (9) szociális támogatás (3) támogatás (4) tanulság (3) ted (3) tőkeáramlás (2) transzformációs válság (1) újraelosztás (1) usa (28) üzleti ciklus (8) válság (41) válságelemzés (20) válságkezelés (19) válság okai (9) valutaárfolyam (14) verseny (8) vita (27) yale (2) Címkefelhő

PISA teszt

2010.12.08. 19:24 eltecon

Tegnap hozták nyilvánosságra a 15 éves diákok különböző készségeit vizsgáló - nemzetközi összehasonlítására alkalmas - tesztfelmérés eredményeit. A sajtótudósítások szerint a magyar gyerekek lemaradása az olvasás és szövegértés terén csökken, a matematikai és a természettudományos tárgyakban viszont továbbra is nagy a lemaradás a fejlett országok diákjaihoz képest.

A megkérdezett szakértő az olvasási készség javulását részben a családok javuló anyagi helyzetével indokolta, a természettudományokban való szerény eredményeket pedig azzal, hogy a magyar gyerekek anyagi hátrányban vannak nyugati társaikhoz képest. Az érvelés figyelemreméltó zártságán túl mindez azért is érdekes, mert maga a tesztet adminisztráló intézmény csak nagyon gyenge kapcsolatot talált a teszteredmények és az egy főre eső GDP, de még az oktatási költségvetés bőkezűsége között is.


11 komment

Címkék: oktatási

A bejegyzés trackback címe:

https://eltecon.blog.hu/api/trackback/id/tr882502718

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.

tollaszerge (törölt) 2010.12.08. 20:28:49

Nem látom az ellentmondást. Ha egy gyerek teljesítménye

y_i = a_c + b_c x_i + ε_i

ahol a_c és b_c ország-specifikus konstans és meredekség, x_i pedig valami kovariáns (pl jövedelem), akkor ha b_c /= 0, az egyéni teljesítmény korrelálni fog a kovariánssal az országon belül, de mondjuk a_c lehet gyengén kapcsolatos az kovariáns országos átlagával, vagy mehet ellenkező irányba. b_c dettó.

Klasszikus példa www.stat.columbia.edu/~gelman/research/published/rb_qjps.pdf (Figure 3, ha nincs időd). Csak multilevel modellben lehet ezeket a kérdéseket normálisan tárgyalni.

varadi_balazs 2010.12.09. 08:12:40

Aki nem bírja kivárni a tisztességes számolgatást, annak a magyar eredmények első elő-elemzése itt: oktpolcafe.hu/pisa-2009-nehany-elso-uzenetrol-4333330

theox 2010.12.09. 09:19:42

Legyünk korrektek és nevezzük meg a magyar source-t is. Sokat dolgoztak rajta (és tényleg jó is lett). Alaposabb mint az oktpolcafe ad hoc elemzése. oecd-pisa.hu/

theox 2010.12.09. 09:26:36

Valami miatt ott most nem megy a link. De innen letölthető a magyar elemzés: www.oecd-pisa.hu/PISA2009Osszefoglalojelentes.pdf

mazolika 2010.12.09. 09:47:27

@tollaszerge: Öregem, vagy 5 percbe tellett, míg megértettem, amit mondani akartál :) Mire rájöttem, hogy a /= a nem egyenlőt jelenti (vagy 2 elolvasás és 10 sec az életemből).

Amúgy a természettudományokban való gyengeségünket elsősorban a kimeneti követelmények (nagyon sok) és a hozzájuk rendelt időkeret (nagyon kevés) sokkal jobban befolyásolja. Egy jó pedagógus képes bármit bárkinek megtanítani _elegendő idő_ alatt. Na, most próbálj meg a fizika kerettantervet heti egy órában megtanítani :) Meg lehet, de az nem a PISA tesztre fog felkészíteni, hanem az érettségire :) És a PISA teszt, meg az érettségi köszönőviszonyban sincs egymással (ebben nem vagyok biztos, de ugye jól látom?)

VIII. Nagyapó 2010.12.09. 11:14:25

"a matematikai és a természettudományos tárgyakban viszont továbbra is nagy a lemaradás a fejlett országok diákjaihoz képest."

Hát lehet, más adatokat nézünk, de nekem inkább úgy tűnik, hogy az OECD-átlag közelében vagyunk mindhárom területen, nem "nagyon lemaradva".

HU OECD
SCI 503 501
MAT 490 496
READ 494 493

VIII. Nagyapó 2010.12.09. 11:16:52

Amúgy egy kérdés szakértőkhöz: annak mi lehet a tudományos magyarázata, hogy míg a magyar oktatás elméletileg durván elbánik a gyengébb diákokkal (nagy iskolák közti különbség), az alsó percentilisek relatív teljesítménye jobb a felsőkénél? (Úgy tűnik, ez talán 2006-ban volt inkább látványos, de most is megvan...)

VIII. Nagyapó 2010.12.09. 11:48:46

@VIII. Nagyapó: További érdekesség, hogy a helyezés javulása inkább a felső percentilisekben figyelhető meg, az alsóbbakban inkább romlás van...

Grrr 2010.12.09. 13:23:03

@VIII. Nagyapó: Nem néztem meg az adatokat, de esetleg magyarázat lehet, hogy a nyugati államokban az alsó decilisekben tipikusan a migráns gyerekek vannak, akik alig beszélik országuk nyelvét. Magyarországon ilyen nem nagyon van.

VIII. Nagyapó 2010.12.09. 21:32:36

@Grrr: Igen, ebben lehet igazság - bár fogalmam nincs, arányaiban mennyien vannak, akiknek nyelvi problémáik is vannak.

Másrészt az is érdekes, hogy a jelenség nem az olvasás, hanem a természettudományok területén a leglátványosabb...

BrianBrian 2010.12.10. 07:16:32

@theox: ez a magyar elemzés OK, csak a végén ne lenne a benyalás a Szárny és Tehernek ami pedig kifejezetten kerüli az intézményrendszer és a szegregáció problémáit...
süti beállítások módosítása