nem a pék jóindulatától

"Az embernek ... állandóan szüksége van felebarátai segítségére, de ezt hiába várja pusztán a jóindulatuktól. [...] Ebédünket nem a mészáros, a sörfőző vagy a pék jóakaratától várjuk, hanem attól, hogy ezek saját érdekeiket tartják szem előtt." Adam Smith

Friss topikok

Címkék

30 as évek válsága (13) 4 1 (2) acemoglu (9) adam smith (6) adórendszer (29) adósság (11) adótudatosság (2) aea meetings (1) aghion (1) alan greenspan (3) alvin roth (1) argentína (1) árindex (2) árszabályozás (2) árverés (1) autóvásárlás (3) bankállamosítás (3) bastiat (3) becker (3) behaviorizmus (32) big government (2) bizalom (1) biztonság (1) buborék (5) bűnözés gazdaságtana (3) clark (4) credit crunch (1) daniel kahneman (1) defláció (3) depresszió (3) devizahitelek (2) devizapiac (1) diszkrimináció (3) döntéselmélet (2) drogpolitika (4) egészséggazdaságtan (4) elmélettörténet (1) energia (2) erkölcsi kockázat (8) értékek (3) értékpapírosítás (2) euró (12) európa (2) externáliák (1) fejlődésgazdaságtan (22) fejlődésgazdasgtan (2) félelem (1) felsőoktatás (9) fiskális politika (46) foci (5) fogyasztóvédelem (2) forint (2) francia (1) friedman (4) gary becker (6) gazdasági növekedés (11) gazdaságpolitika (47) gazdaságtörténet (7) gdp (2) globális aránytalanság (20) globalizáció (6) görög válság (12) hayek (4) humor (2) imf (11) imf hitel (2) incidencia (1) index (1) inferior (10) infláció (15) ingatlanpiac (1) interjú (14) io (1) irving fisher (1) it (1) izrael (1) japán (6) járadékvadászat (1) játékelmélet (4) jog és közgazdaságtan (5) john list (1) kamat (6) kapitalizmus (10) karácsony (1) kerékpár (1) kertesi gabor (1) keynes (12) keynesizmus (19) kezdi gabor (1) kína (19) kísérlet (2) klímaváltozás (7) költségvetés (6) konferencia (1) könyvismertetés (4) környezetgazdaságtan (4) korrupció (1) közjószág (2) közösségi gazdaságtan (3) krugman (23) külföldi segélyek (5) külföldi tőke (4) kvíz (1) lettország (1) likviditási csapda (3) luxus (4) maffia és allami transzferek területi eloszlása (1) magyar (23) makroökonómia (55) mancur olson (1) mankiw (1) maurice allais (1) megtakarítás (5) microfinance (1) migráció (2) mikroökonómia (20) mikroszimuláció (1) minimálbér (1) mnb (2) monetáris politika (22) multik (2) munkahelymegőrzés (5) munkapiac (22) murphy (4) nber (1) német (4) nobel díj (17) normál (1) nudge (6) nyugdíjrendszer (2) oecd (1) ökonometria (27) oktatási (44) olajárak (3) olasz (1) olivier blanchard (1) olson (1) paternalizmus (1) patrióta gazdaságpolitika (4) paul romer (1) paul samuelson (1) pénzillúzió (3) pénzügyi (6) pénzügyi rendszer (9) pénzügyi szabályozás (14) pénzügyi válság (16) piacgazdaság (1) pigou (1) politikai gazdaságtan (16) politikai intézményrendszer (13) portfolioblogger (126) profit (1) protekcionizmus (10) reform (2) rendszer (1) rendszerkockázat (1) richard thaler (1) rosling (1) shapley (1) shiller (1) Sims (1) stabilizáció (1) steven levitt (2) stigler (1) stizlitz (1) szabad piac (7) szabályozás (9) szociális támogatás (3) támogatás (4) tanulság (3) ted (3) tőkeáramlás (2) transzformációs válság (1) újraelosztás (1) usa (28) üzleti ciklus (8) válság (41) válságelemzés (20) válságkezelés (19) válság okai (9) valutaárfolyam (14) verseny (8) vita (27) yale (2) Címkefelhő

Miért kerül olyan sokba a felsőoktatás?

2011.02.20. 12:05 eltecon

A hazai felsőoktatás megújítását célzó törvény körüli vita jól jelzi, nem is olyan könnyű megegyezni abban, milyennek is szeretnénk a felsőoktatási intézmények rendszerét. Más országok tapasztalatinak áttekintése indokolt, különösen azokéi, amelyekben már régen lezajlott a felsőoktatásban való részvétel olyan tömegesedése, amelynek következményeivel mi csak mostanában szembesülünk. Két amerikai professzor az oktatási költségek növekedéséről írt könyvet. Ha jól értjük, a jelenség oka a Balassa-Samuelson-hatás, az egyes szektorokban tapasztalható termelékenység-növekedés objektíve eltérő sebessége. Ha ez így van, akkor a jelenség nálunk sem kikerülhető, ettől kezdve a kérdés az, hogy az objektíve növekvő költségek hogyan oszoljanak meg a közvetve vagy közvetlenül érintett teherviselők között.


3 komment

A bejegyzés trackback címe:

https://eltecon.blog.hu/api/trackback/id/tr212674406

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.

BrianBrian 2011.02.20. 22:33:53

Szerintem nem Balassa-Samuelson, hanem Baumol-hatás: secure.wikimedia.org/wikipedia/en/wiki/Baumol%27s_cost_disease
és az internet megjelenésével és elterjedésével egyre kevésbé meggyőző, hogy ez olyan fontos lenne.

kronstadt (törölt) 2011.02.20. 22:47:25

Azért mert rigorózusan szabályozott a rendszer.

+ diploma = formai követelmény

a sztori elsősorban nem valós tudásról, hanem „papírról”, „belépőjegyről” szól (tisztelet a kivételnek)

lényegében, legnagyobbrészt
· formai kör
· bujtatott adó
· indoktrináció

általában sajnos leginkább ennyi…

PS: a „famous dropout” kategóriában Thomas Edison a király – egyetlenegy osztályt sem végzett el… ehhez képest sokra vitte… a tudományos világban…

És nincs egyedül:

www.education-reform.net/dropouts.htm

austrian 2011.02.21. 02:18:35

Valo igaz! A legtobb diploma parasztvakitas!
süti beállítások módosítása