A hazai felsőoktatás megújítását célzó törvény körüli vita jól jelzi, nem is olyan könnyű megegyezni abban, milyennek is szeretnénk a felsőoktatási intézmények rendszerét. Más országok tapasztalatinak áttekintése indokolt, különösen azokéi, amelyekben már régen lezajlott a felsőoktatásban való részvétel olyan tömegesedése, amelynek következményeivel mi csak mostanában szembesülünk. Két amerikai professzor az oktatási költségek növekedéséről írt könyvet. Ha jól értjük, a jelenség oka a Balassa-Samuelson-hatás, az egyes szektorokban tapasztalható termelékenység-növekedés objektíve eltérő sebessége. Ha ez így van, akkor a jelenség nálunk sem kikerülhető, ettől kezdve a kérdés az, hogy az objektíve növekvő költségek hogyan oszoljanak meg a közvetve vagy közvetlenül érintett teherviselők között.
Miért kerül olyan sokba a felsőoktatás?
2011.02.20. 12:05 eltecon
3 komment
A bejegyzés trackback címe:
https://eltecon.blog.hu/api/trackback/id/tr1002674406
Kommentek:
A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.
BrianBrian 2011.02.20. 22:33:53
Szerintem nem Balassa-Samuelson, hanem Baumol-hatás: secure.wikimedia.org/wikipedia/en/wiki/Baumol%27s_cost_disease
és az internet megjelenésével és elterjedésével egyre kevésbé meggyőző, hogy ez olyan fontos lenne.
és az internet megjelenésével és elterjedésével egyre kevésbé meggyőző, hogy ez olyan fontos lenne.
kronstadt (törölt) 2011.02.20. 22:47:25
Azért mert rigorózusan szabályozott a rendszer.
+ diploma = formai követelmény
a sztori elsősorban nem valós tudásról, hanem „papírról”, „belépőjegyről” szól (tisztelet a kivételnek)
lényegében, legnagyobbrészt
· formai kör
· bujtatott adó
· indoktrináció
általában sajnos leginkább ennyi…
PS: a „famous dropout” kategóriában Thomas Edison a király – egyetlenegy osztályt sem végzett el… ehhez képest sokra vitte… a tudományos világban…
És nincs egyedül:
www.education-reform.net/dropouts.htm
+ diploma = formai követelmény
a sztori elsősorban nem valós tudásról, hanem „papírról”, „belépőjegyről” szól (tisztelet a kivételnek)
lényegében, legnagyobbrészt
· formai kör
· bujtatott adó
· indoktrináció
általában sajnos leginkább ennyi…
PS: a „famous dropout” kategóriában Thomas Edison a király – egyetlenegy osztályt sem végzett el… ehhez képest sokra vitte… a tudományos világban…
És nincs egyedül:
www.education-reform.net/dropouts.htm