nem a pék jóindulatától

"Az embernek ... állandóan szüksége van felebarátai segítségére, de ezt hiába várja pusztán a jóindulatuktól. [...] Ebédünket nem a mészáros, a sörfőző vagy a pék jóakaratától várjuk, hanem attól, hogy ezek saját érdekeiket tartják szem előtt." Adam Smith

Friss topikok

Címkék

30 as évek válsága (13) 4 1 (2) acemoglu (9) adam smith (6) adórendszer (29) adósság (11) adótudatosság (2) aea meetings (1) aghion (1) alan greenspan (3) alvin roth (1) argentína (1) árindex (2) árszabályozás (2) árverés (1) autóvásárlás (3) bankállamosítás (3) bastiat (3) becker (3) behaviorizmus (32) big government (2) bizalom (1) biztonság (1) buborék (5) bűnözés gazdaságtana (3) clark (4) credit crunch (1) daniel kahneman (1) defláció (3) depresszió (3) devizahitelek (2) devizapiac (1) diszkrimináció (3) döntéselmélet (2) drogpolitika (4) egészséggazdaságtan (4) elmélettörténet (1) energia (2) erkölcsi kockázat (8) értékek (3) értékpapírosítás (2) euró (12) európa (2) externáliák (1) fejlődésgazdaságtan (22) fejlődésgazdasgtan (2) félelem (1) felsőoktatás (9) fiskális politika (46) foci (5) fogyasztóvédelem (2) forint (2) francia (1) friedman (4) gary becker (6) gazdasági növekedés (11) gazdaságpolitika (47) gazdaságtörténet (7) gdp (2) globális aránytalanság (20) globalizáció (6) görög válság (12) hayek (4) humor (2) imf (11) imf hitel (2) incidencia (1) index (1) inferior (10) infláció (15) ingatlanpiac (1) interjú (14) io (1) irving fisher (1) it (1) izrael (1) japán (6) járadékvadászat (1) játékelmélet (4) jog és közgazdaságtan (5) john list (1) kamat (6) kapitalizmus (10) karácsony (1) kerékpár (1) kertesi gabor (1) keynes (12) keynesizmus (19) kezdi gabor (1) kína (19) kísérlet (2) klímaváltozás (7) költségvetés (6) konferencia (1) könyvismertetés (4) környezetgazdaságtan (4) korrupció (1) közjószág (2) közösségi gazdaságtan (3) krugman (23) külföldi segélyek (5) külföldi tőke (4) kvíz (1) lettország (1) likviditási csapda (3) luxus (4) maffia és allami transzferek területi eloszlása (1) magyar (23) makroökonómia (55) mancur olson (1) mankiw (1) maurice allais (1) megtakarítás (5) microfinance (1) migráció (2) mikroökonómia (20) mikroszimuláció (1) minimálbér (1) mnb (2) monetáris politika (22) multik (2) munkahelymegőrzés (5) munkapiac (22) murphy (4) nber (1) német (4) nobel díj (17) normál (1) nudge (6) nyugdíjrendszer (2) oecd (1) ökonometria (27) oktatási (44) olajárak (3) olasz (1) olivier blanchard (1) olson (1) paternalizmus (1) patrióta gazdaságpolitika (4) paul romer (1) paul samuelson (1) pénzillúzió (3) pénzügyi (6) pénzügyi rendszer (9) pénzügyi szabályozás (14) pénzügyi válság (16) piacgazdaság (1) pigou (1) politikai gazdaságtan (16) politikai intézményrendszer (13) portfolioblogger (126) profit (1) protekcionizmus (10) reform (2) rendszer (1) rendszerkockázat (1) richard thaler (1) rosling (1) shapley (1) shiller (1) Sims (1) stabilizáció (1) steven levitt (2) stigler (1) stizlitz (1) szabad piac (7) szabályozás (9) szociális támogatás (3) támogatás (4) tanulság (3) ted (3) tőkeáramlás (2) transzformációs válság (1) újraelosztás (1) usa (28) üzleti ciklus (8) válság (41) válságelemzés (20) válságkezelés (19) válság okai (9) valutaárfolyam (14) verseny (8) vita (27) yale (2) Címkefelhő

Bruttó Nemzeti Boldogság és faktoranalízis

2011.05.09. 07:32 eltecon

Az Economist is, mi is írtunk már azokról a próbálkozásokról, hogy a GDP-n túli mércékkel hitelesebben-pontosabban mérjük egyes országságok jól-létét. Most egy német szerzőpáros, Frau Kassenboehmer és Herr Schmidt megbízható adatokon elvégezte, amit ilyenkor kell: a faktoranalízist.

Vajon, ha statisztikailag lehetőleg minél függetlenebb komponenseire bontjuk a jólétet mérő mércehalmaz értékeit, mik is a főkomponensek és azokból mennyit fednek le a hagyományos, anyagi jólétet mérő, "kemény" mutatók?

Úgy találták, a hagyományos indexek: a GDP, munkajövedelem, munkanélküliség még mindig messze a leghasznosabb mércék. Van még mit megmagyarázni, de nincs nyilvánvaló, stabilan mért plusz mérce-jelölt.

 


5 komment

Címkék: index német gdp makroökonómia

A bejegyzés trackback címe:

https://eltecon.blog.hu/api/trackback/id/tr12884703

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.

bekesgabor 2011.05.09. 13:04:55

Régebbi érdekes cikk erről a témáról, elképesztő szakértőkkel...
index.hu/gazdasag/vilag/2009/10/29/gdp-fixacio_helyett_boldog_bolygo_indexxx

jvizkeleti · http://mandiner.blog.hu/ 2011.05.09. 13:54:51

En azon az allasponton vagyok, hogy a "meres" szot kellene hanyagolni, es akkor kicsit nyugodtabban lehetne hasznalni a GDP-t a szakirodalomban.

Illusztraciorol van szo es nem meresrol. A boldogsag csak az EGYEN ordinalis skalajan ertelmezheto, nem adhato ossze, emberek kozott nem hasonlithato ossze. Nincs "tarsadalami" boldogsag. Igy egy nem letezo dolgot merni sem lehet. Sem GDP-vel, sem HDI-vel, sem Boldog Bolygo Indexxel, sem semmi ezoterikus statisztikai takolmannyal.

Azzal viszont egyet ertek, hogy a GDP egy relative jo illusztracio, bar ott is tudni kell nagyon, hogy hol vannak es milyen termeszetuek a GDP hianyossagai, mert amugy eleg vicces kovetkezteteseket lehet levonni. Pl "Broken window fallacy".

codorra 2011.05.09. 19:35:24

Sziasztok!

Arról már nem is szólva, hogy, ha hitelezni kell egy országot, akkor inkább a GDP és hasonlók alapján fogják a hitelképességét megítélni, mintsem valami Bruttó Boldogságindex Inflációval korrigált mértékével.
Maradjuk a szerzőpáros által is megemlített fontosabb adatoknál (GDP, munkanélküliség, stb.).

A gond az, hogy valahol ott van a kutya elásva, amit ez elöttem posztoló is írt.
Legyen "jólét", munka, stb.
Aki meg ezekkel együtt sem boldog(ul), azért meg kár egy újabb mutatót bevezetni.
A fent említett "kemény" mutatókért lehet akár kormányzati szinten is tenni, de az egyéni/társadalmi boldogságért??? Azt legfeljebb csak csökkenteni tudja egy kormány/állam, felfelé nem tud rá hatni.
A legtöbb amit tehet, hogy "békén hagy" mindenkit.

Ennyi.

Spekulans 2011.05.11. 21:58:19

Miért nem lehet társadalmi boldogság?

Ha a magyar futballvalogatot 10 nullra verne Braziliat, nem lehetne megmerni a tarsadalmi boldogsagot?

kronstadt (törölt) 2012.03.04. 18:53:42

Bhután a bruttó nemzeti boldogságon kívül még az ETNIKAI TISZTOGATÁSRÓL, az emberi jogok korlátozásáról és a rasszizmusról híres…

Ja és a „felvilágosult” abszolutizmusról, ill. a demokráciának maszkírozott „felvilágosult” abszolutizmusról, ahol őfelsége boldogítja a népét:)

Hogy hogyan?

Pl. azzal, hogy 1988-ban a lakosság 40% (!!!) ETNIKAI ALAPON MEGFOSZTOTTÁK AZ ÁLLAMPOLGÁRSÁGÁTÓL…

Utána a lakosság kb. 20%-át erőszakkal kiűzték az országból…

BTW

Ebben az országban:
- nincs sajtószabadság
- nincs jogvédelem
- nincs szabad beutazás (csak kísérővel lehet utazni, napi 200 USD a belépési alapdíj…)
- nincs semmi garancia a személyes szabadságjogok betartására…
- nincsenek megbízható statisztikák (még az is rejtély, hogy pontosan hányan élnek a remetekirályságban…
- mindössze egy dolog biztos az állami költségvetés jelentős része nemzetközi – elsősorban indiai – segélyekből származik…

Bhutan's ethnic cleansing
www.hrw.org/news/2008/01/31/bhutans-ethnic-cleansing

en.wikipedia.org/wiki/Bhutanese_refugees

The Ethnic Cleansing of a Nation
www.youtube.com/watch?v=EVzs5N_OXbM
süti beállítások módosítása