nem a pék jóindulatától

"Az embernek ... állandóan szüksége van felebarátai segítségére, de ezt hiába várja pusztán a jóindulatuktól. [...] Ebédünket nem a mészáros, a sörfőző vagy a pék jóakaratától várjuk, hanem attól, hogy ezek saját érdekeiket tartják szem előtt." Adam Smith

Friss topikok

Címkék

30 as évek válsága (13) 4 1 (2) acemoglu (9) adam smith (6) adórendszer (29) adósság (11) adótudatosság (2) aea meetings (1) aghion (1) alan greenspan (3) alvin roth (1) argentína (1) árindex (2) árszabályozás (2) árverés (1) autóvásárlás (3) bankállamosítás (3) bastiat (3) becker (3) behaviorizmus (32) big government (2) bizalom (1) biztonság (1) buborék (5) bűnözés gazdaságtana (3) clark (4) credit crunch (1) daniel kahneman (1) defláció (3) depresszió (3) devizahitelek (2) devizapiac (1) diszkrimináció (3) döntéselmélet (2) drogpolitika (4) egészséggazdaságtan (4) elmélettörténet (1) energia (2) erkölcsi kockázat (8) értékek (3) értékpapírosítás (2) euró (12) európa (2) externáliák (1) fejlődésgazdaságtan (22) fejlődésgazdasgtan (2) félelem (1) felsőoktatás (9) fiskális politika (46) foci (5) fogyasztóvédelem (2) forint (2) francia (1) friedman (4) gary becker (6) gazdasági növekedés (11) gazdaságpolitika (47) gazdaságtörténet (7) gdp (2) globális aránytalanság (20) globalizáció (6) görög válság (12) hayek (4) humor (2) imf (11) imf hitel (2) incidencia (1) index (1) inferior (10) infláció (15) ingatlanpiac (1) interjú (14) io (1) irving fisher (1) it (1) izrael (1) japán (6) járadékvadászat (1) játékelmélet (4) jog és közgazdaságtan (5) john list (1) kamat (6) kapitalizmus (10) karácsony (1) kerékpár (1) kertesi gabor (1) keynes (12) keynesizmus (19) kezdi gabor (1) kína (19) kísérlet (2) klímaváltozás (7) költségvetés (6) konferencia (1) könyvismertetés (4) környezetgazdaságtan (4) korrupció (1) közjószág (2) közösségi gazdaságtan (3) krugman (23) külföldi segélyek (5) külföldi tőke (4) kvíz (1) lettország (1) likviditási csapda (3) luxus (4) maffia és allami transzferek területi eloszlása (1) magyar (23) makroökonómia (55) mancur olson (1) mankiw (1) maurice allais (1) megtakarítás (5) microfinance (1) migráció (2) mikroökonómia (20) mikroszimuláció (1) minimálbér (1) mnb (2) monetáris politika (22) multik (2) munkahelymegőrzés (5) munkapiac (22) murphy (4) nber (1) német (4) nobel díj (17) normál (1) nudge (6) nyugdíjrendszer (2) oecd (1) ökonometria (27) oktatási (44) olajárak (3) olasz (1) olivier blanchard (1) olson (1) paternalizmus (1) patrióta gazdaságpolitika (4) paul romer (1) paul samuelson (1) pénzillúzió (3) pénzügyi (6) pénzügyi rendszer (9) pénzügyi szabályozás (14) pénzügyi válság (16) piacgazdaság (1) pigou (1) politikai gazdaságtan (16) politikai intézményrendszer (13) portfolioblogger (126) profit (1) protekcionizmus (10) reform (2) rendszer (1) rendszerkockázat (1) richard thaler (1) rosling (1) shapley (1) shiller (1) Sims (1) stabilizáció (1) steven levitt (2) stigler (1) stizlitz (1) szabad piac (7) szabályozás (9) szociális támogatás (3) támogatás (4) tanulság (3) ted (3) tőkeáramlás (2) transzformációs válság (1) újraelosztás (1) usa (28) üzleti ciklus (8) válság (41) válságelemzés (20) válságkezelés (19) válság okai (9) valutaárfolyam (14) verseny (8) vita (27) yale (2) Címkefelhő

Rasszista igazságszolgáltatás?

2011.05.11. 07:05 eltecon

Nem nálunk, az Egyesült Államokban. Alberto Alesina szerzőtársával érdekes módszert talált arra, hogy az amerikai elsőfokú bíróságok esetleges rasszista elfogultságát tesztelje. Gyilkossági ügyekben arrafelé kiszabható halálbüntetés. Az ilyen esetekben - éppen a büntetés súlyosságára tekintettel - az elsőfokú ítéletet automatikus fellebbezés követi, és a magasabb fokon ítélkező bíróság nem is olyan ritkán valóban talál hibát a korábbi eljárásban, ilyenkor a korábbi halálbüntetést tartalmazó ítéletet megváltoztatják.

Ha az elsőfokú bíróságok eljárásaiban nyoma sincs rasszista elhajlásnak, akkor az így utólag hibásnak bizonyult és megváltoztatott ítéletek aránya nem függhet sem a gyilkosságot elkövető vádlottak, sem az azt elszenvedett áldozatok származásától, bőrszínétől. Ezzel szemben a kutatók - egyebek között - azt találták, hogy annak esélye, hogy a magasabb fokú bíróság hibát talál egy halálbüntetést kiszabó eljárásban, 9 százalékkal magasabb akkor, ha a vádlott kisebbségi (színesbőrű) a meggyilkolt személy pedig fehér volt, mint akkor, ha a gyilkos és az áldozat is valamely kisebbségből származott. Ráadásul az országos adatokban fellelhető szisztematikus eltérést mindenekelőtt a déli államok elsőfokú bíróságainak ítéletei okozták, ami legalábbis erősíti a gyanút. Ha valaki az egész tanulmányt nem akarja, a Freakonomics a maga módján összefoglalja a lényeget.

Mondhatjátok persze, hogy már megint miért pont az amerikai ügyekkel - most éppen a bíróságokkal - foglalkozunk, amikor itthon is megvan a magunk baja. Nos, minket is sokkal jobban érdekelnek az itthoni jelenségek. Amit a más országok eseményeit vizsgáló tanulmányokban igazán fontosnak látunk, az a vizsgálati módszertan, azok az ötletek és tudományos eszközök, ahogy az ilyen jellegű kérdéseket elemezni próbálják. Halálbüntetés nálunk éppen nincsen. Ám a társadalom perifériájára szorult kisebbségek és a romlónak érzett közbiztonság összekapcsolása, illetve ennek heves vitatása közbeszédünk egyik legforróbb témája. Lehet-e tudni bármit is arról, hogy vajon a magyar bíróságok ítélkezési gyakorlatában fellelhetőek-e ilyen motívumok? Tudtok-e bármilyen elemzésről vagy vizsgálatról?


3 komment

Címkék: diszkrimináció ökonometria

A bejegyzés trackback címe:

https://eltecon.blog.hu/api/trackback/id/tr202890601

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.

xstranger 2011.05.11. 10:10:43

A kommentek is erdekesek. A legjobb miszerint az nem hir ha az elso foku birosagok szarok (37% oveeturn borszintol fuggetlenul) csak az hogy kicsit rasszistak. Az utolso komment meg megjobb az esetek 50%aban feher vedenc, 40% ban fekete az aldozatok kozott 70% a feher

Ebbol milyen konkluziot vonsz le?

Wolff 2011.05.11. 20:30:17

"pinning their results on the assumption that superior courts can only improve on the accuracy of first sentencing and therefore remove part or all racial bias"

Mi lenne ha abból a feltételezésből indulnának ki, hogy a felsőbb bíróságok liberálisabbak és hajlamosabbak rasszistának tartani az első fokon eljáró bíróságokat? Ezt mennyire igazolná a vizsgálati anyag?

Lord_Valdez · http://liberatorium.blog.hu/ 2011.05.11. 20:52:37

Vajon másodfokon is volt esküdtszék?
süti beállítások módosítása