Nem nálunk, az Egyesült Államokban. Alberto Alesina szerzőtársával érdekes módszert talált arra, hogy az amerikai elsőfokú bíróságok esetleges rasszista elfogultságát tesztelje. Gyilkossági ügyekben arrafelé kiszabható halálbüntetés. Az ilyen esetekben - éppen a büntetés súlyosságára tekintettel - az elsőfokú ítéletet automatikus fellebbezés követi, és a magasabb fokon ítélkező bíróság nem is olyan ritkán valóban talál hibát a korábbi eljárásban, ilyenkor a korábbi halálbüntetést tartalmazó ítéletet megváltoztatják.
Ha az elsőfokú bíróságok eljárásaiban nyoma sincs rasszista elhajlásnak, akkor az így utólag hibásnak bizonyult és megváltoztatott ítéletek aránya nem függhet sem a gyilkosságot elkövető vádlottak, sem az azt elszenvedett áldozatok származásától, bőrszínétől. Ezzel szemben a kutatók - egyebek között - azt találták, hogy annak esélye, hogy a magasabb fokú bíróság hibát talál egy halálbüntetést kiszabó eljárásban, 9 százalékkal magasabb akkor, ha a vádlott kisebbségi (színesbőrű) a meggyilkolt személy pedig fehér volt, mint akkor, ha a gyilkos és az áldozat is valamely kisebbségből származott. Ráadásul az országos adatokban fellelhető szisztematikus eltérést mindenekelőtt a déli államok elsőfokú bíróságainak ítéletei okozták, ami legalábbis erősíti a gyanút. Ha valaki az egész tanulmányt nem akarja, a Freakonomics a maga módján összefoglalja a lényeget.
Mondhatjátok persze, hogy már megint miért pont az amerikai ügyekkel - most éppen a bíróságokkal - foglalkozunk, amikor itthon is megvan a magunk baja. Nos, minket is sokkal jobban érdekelnek az itthoni jelenségek. Amit a más országok eseményeit vizsgáló tanulmányokban igazán fontosnak látunk, az a vizsgálati módszertan, azok az ötletek és tudományos eszközök, ahogy az ilyen jellegű kérdéseket elemezni próbálják. Halálbüntetés nálunk éppen nincsen. Ám a társadalom perifériájára szorult kisebbségek és a romlónak érzett közbiztonság összekapcsolása, illetve ennek heves vitatása közbeszédünk egyik legforróbb témája. Lehet-e tudni bármit is arról, hogy vajon a magyar bíróságok ítélkezési gyakorlatában fellelhetőek-e ilyen motívumok? Tudtok-e bármilyen elemzésről vagy vizsgálatról?
