Derreck Kayongo a maga műfajában egyedülálló jelenség, akit buzgón mutogat mostanában a CNN. És ez még akkor is szép teljesítmény, ha hozzátesszük, hogy Kayongo műfaját, a segélyezéssel kombinált szappan-újrahasznosítást viszonylag kevesen űzik. A filantróp szappanprojekt lényege, hogy Kayongo nonprofit vállalkozása, a Global Soap Project felvásárolja az amerikai szállodák félig használt (azaz onnan nézve kidobandó) szappanjait, és egészen Afrikáig, a leginkább rászorultakhoz szállítja őket. Akik így ingyen jutnak szappanhoz, tehát mindenki jól jár. 

Vagy mégsem?

Dean Karlan szerint a dolog nem ennyire egyszerű. Közgazdászként az alapkérdés az, hogy hogyan viszonyul a szappan újrahasznosításának és tengerentúli szállításának társadalmi költsége az alternatívához. Vagyis mennyibe kerülne az afrikaiak szappanhoz juttatása, ha elküldenénk nekik a pénzt, és ők maguk vehetnék meg helyben?

Vegyük tehát a következő kalkulációt! Az egyik serpenyőben ott van az Afrikában (helyben) vásárolt szappan költsége. A másikban meg a következő tételek:

• a félig használt szappanok összegyűjtésének és újrahasznosításának költsége,
• az Afrikába szállítás költsége,
• az afrikai szappangyártók fejlesztésének elmaradásából származó jóléti veszteség.

Mivel Afrikában nagyon olcsó a szappan, ez a kalkulatív összevetés minden bizonnyal nem nagyon hízelgő szappanhősünkre nézve, akinek a jószándékához persze kétség sem férhet. Reméljük, hogy Derreck Kayongo hamarosan arról ad hírt, hogy hova utaljuk az adományt.