nem a pék jóindulatától

"Az embernek ... állandóan szüksége van felebarátai segítségére, de ezt hiába várja pusztán a jóindulatuktól. [...] Ebédünket nem a mészáros, a sörfőző vagy a pék jóakaratától várjuk, hanem attól, hogy ezek saját érdekeiket tartják szem előtt." Adam Smith

Friss topikok

Címkék

30 as évek válsága (13) 4 1 (2) acemoglu (9) adam smith (6) adórendszer (29) adósság (11) adótudatosság (2) aea meetings (1) aghion (1) alan greenspan (3) alvin roth (1) argentína (1) árindex (2) árszabályozás (2) árverés (1) autóvásárlás (3) bankállamosítás (3) bastiat (3) becker (3) behaviorizmus (32) big government (2) bizalom (1) biztonság (1) buborék (5) bűnözés gazdaságtana (3) clark (4) credit crunch (1) daniel kahneman (1) defláció (3) depresszió (3) devizahitelek (2) devizapiac (1) diszkrimináció (3) döntéselmélet (2) drogpolitika (4) egészséggazdaságtan (4) elmélettörténet (1) energia (2) erkölcsi kockázat (8) értékek (3) értékpapírosítás (2) euró (12) európa (2) externáliák (1) fejlődésgazdaságtan (22) fejlődésgazdasgtan (2) félelem (1) felsőoktatás (9) fiskális politika (46) foci (5) fogyasztóvédelem (2) forint (2) francia (1) friedman (4) gary becker (6) gazdasági növekedés (11) gazdaságpolitika (47) gazdaságtörténet (7) gdp (2) globális aránytalanság (20) globalizáció (6) görög válság (12) hayek (4) humor (2) imf (11) imf hitel (2) incidencia (1) index (1) inferior (10) infláció (15) ingatlanpiac (1) interjú (14) io (1) irving fisher (1) it (1) izrael (1) japán (6) járadékvadászat (1) játékelmélet (4) jog és közgazdaságtan (5) john list (1) kamat (6) kapitalizmus (10) karácsony (1) kerékpár (1) kertesi gabor (1) keynes (12) keynesizmus (19) kezdi gabor (1) kína (19) kísérlet (2) klímaváltozás (7) költségvetés (6) konferencia (1) könyvismertetés (4) környezetgazdaságtan (4) korrupció (1) közjószág (2) közösségi gazdaságtan (3) krugman (23) külföldi segélyek (5) külföldi tőke (4) kvíz (1) lettország (1) likviditási csapda (3) luxus (4) maffia és allami transzferek területi eloszlása (1) magyar (23) makroökonómia (55) mancur olson (1) mankiw (1) maurice allais (1) megtakarítás (5) microfinance (1) migráció (2) mikroökonómia (20) mikroszimuláció (1) minimálbér (1) mnb (2) monetáris politika (22) multik (2) munkahelymegőrzés (5) munkapiac (22) murphy (4) nber (1) német (4) nobel díj (17) normál (1) nudge (6) nyugdíjrendszer (2) oecd (1) ökonometria (27) oktatási (44) olajárak (3) olasz (1) olivier blanchard (1) olson (1) paternalizmus (1) patrióta gazdaságpolitika (4) paul romer (1) paul samuelson (1) pénzillúzió (3) pénzügyi (6) pénzügyi rendszer (9) pénzügyi szabályozás (14) pénzügyi válság (16) piacgazdaság (1) pigou (1) politikai gazdaságtan (16) politikai intézményrendszer (13) portfolioblogger (126) profit (1) protekcionizmus (10) reform (2) rendszer (1) rendszerkockázat (1) richard thaler (1) rosling (1) shapley (1) shiller (1) Sims (1) stabilizáció (1) steven levitt (2) stigler (1) stizlitz (1) szabad piac (7) szabályozás (9) szociális támogatás (3) támogatás (4) tanulság (3) ted (3) tőkeáramlás (2) transzformációs válság (1) újraelosztás (1) usa (28) üzleti ciklus (8) válság (41) válságelemzés (20) válságkezelés (19) válság okai (9) valutaárfolyam (14) verseny (8) vita (27) yale (2) Címkefelhő

Rendszerkockázat

2011.09.29. 15:07 eltecon

Miért olyan nagy még mindig a bizonytalanság a világgazdaságban? Miért nem akar végre megindulni a várva várt fellendülés? A Nagy Válság és az utána következő másfél évtized gazdaságtörténete továbbra is érdekes és hasznos összehasonlításokra adhat alkalmat azzal a turbulens és zűrzavaros világgazdasággal, amelynek vergődését olyan nagy aggodalommal figyeljük.

A gazdaságtörténész Robert Higgs: „Regime Uncertainty; Why the Great Depression Lasted So Long and Why Prosperity Resumed after the War” című tanulmányában elutasítja azt a közkeletű vélekedést, miszerint a Nagy Válság okozta mély depresszió az aktivista kormányzati beavatkozásokat jelentő New Deal, majd a háborús felkészüléssel, illetve a háború viselésével járó kormányzati költekezés eredményeként múlt volna el.

A háborús évek gazdasági teljesítménye amúgy is összehasonlíthatatlan a békeidőszak adataival. Ha központi parancsra tankok, ágyúk és muníció gyártására fordítják a produktív erőforrások nagy részét, akkor a mért output nagy lehet ugyan, de ilyesmit az emberek békeidőben maguktól nem vásárolnának. De nem tekintendő eredménynek a munkanélküliség megszűnése sem olyankor, amikor a munkaerő jelentős részét behívják katonának.

A gazdasági prosperitásnak, a teljesítmény tartós növekedésének sokkal megbízhatóbb mutatója a magánberuházások szintje. Utóbbi pedig az Egyesült Államokban egészen 1946-ig, tehát jóval a háború befejezése utánig sem érte el azt a szintet, amit 1929-ben produkált. A kérdés most nem az, hogy miért tört ki a válság, sokkal inkább az, miért tartott olyan hosszú ideig – Higgs álláspontja szerint több mint másfél évtizedig – amíg az amerikai gazdaság ismét megnyugtatóan a prosperitás útjára léphetett? A válasz némi leegyszerűsítéssel: a New Dealnek nevezett itervencionalista gazdaságpolitika maga, az a piaci működési szabályokba és a tulajdonosi jogok gyakorlásába beavatkozó, azt elbizonytalanító intézkedéssorozat, amellyel F. D. Roosevelt éppen a válságot óhajtotta kezelni, annak káros következményeit felszámolni.

Ha igaz az, hogy a gazdasági prosperitás záloga az egyéni kezdeményezés, az a folyamat, amelynek során jövőbeli jövedelmek megszerzése érdekében emberek ma hoznak döntéseket tudásuk, vagyonuk felhasználásáról s a munkapiacon kifejtett erőfeszítéseik mértékéről, akkor az is bizonyos, hogy az e folyamatokat terelő szabályok stabilitása, a ma megelőlegezett erőfeszítések és tőke jövőbeli hozamából való részesedés kiszámíthatósága nélkülözhetetlen feltétele annak, hogy a gazdasági alanyok a kellő erőfeszítéseket megtegyék. Vállalkozzanak, termeljenek, kockáztassanak. Márpedig enélkülük nincs GDP. Igen, a tulajdonnviszonyokról beszélünk, most nem azok jellegéről, pusztán csak a stabilitásáról, biztonságáról. Higgs szerint FDR intervencionalista reformjainak sorozata – párosulva egyfajta üzlet- és vállalkozóellenes retorikával – oly mértékig elbizonytalanította az üzleti élet döntéshozóit, hogy ez a magánbeuházások tartós depresszióját eredményezte.

Az idézett cikk amúgy régi, de a kínálkozó párhuzam miatt aktualitása tagadhatatlan. (Köszönet Donald Boudreaux-nak, hogy Higgs ezirányú munkásságára felhívta figyelmünket) A válság kitörése óta a fejlett világ kormányai óriási aktivitást mutatnak a káros következmények elhárításában. Költekezési és támogatási programokat dolgoznak ki és valósítanak meg, piaci szabályok és ellenszabályok tömegét alkotják és vezetik be, csődöktől mentenek meg embercsoportokat, ágazatokat és országokat. Nincs okunk kétségbe vonni a jószándékukat, ahogy azt sem, hogy minden egyes ilyen lépéssel valamilyen létező, gyakran igen súlyosnak bizonyuló problémát igyekeznek megoldani. Minden egyes ilyen lépés módosít valamennyit – egyik nagyot, másik kevesebbet – a korábban kialakult szabályokon, rendelkezési jogokon, azokon a körülményeken, ahogy korábban a keletkező jövedelmekből az azt létrehozó döntések eredményeképpen részesedni lehetett. Mi több, a válság elhúzódásával ilyen, a mindenkori tulajdonosi, rendelkezési jogosítványokat újra és újra módosító további lépések tömege várható. A bizonytalanságnak ezt a növekedését nevezhetjük rendszerkockázatnak. Egyre kevésbé bízhatunk abban, hogy azok a szabályok, amelyekre támaszkodva meghoztuk befektetési, képzési, vállalkozási döntéseinket, akkor még ugyanazok lesznek, amikor realizálni szeretnénk aktivitásunk megérdemelt gyümölcsét. Márpedig, ha Higgs elemzése korrekt a Nagy Válság utáni időre vonatkozóan, akkor ez a rendszerkockázat az, ami a hosszú távú kilábalás legnagyobb akadálya lehet.

Célszerű lehet a hazai gazdasági növekedési kilátásainkat is átgondolni a fentiek tükrében. Arról sokat szoktunk vitatkozni, hogy a kormányzati gazdaságpolitika egyik vagy másik eleme milyen várható hatással lehet a növekedésre. Arról kevesebbet beszélnek, hogy az elmúlt másfél évben elhatározott és végrehajtott intézkedések együttesen hogyan érintik az üzleti környezet egészét, az érzékelt rendszerkockázatot. Mondjuk, ha volna pénzük, alapítanának-e Önök mostanában itthon bankot?

Nem lehet okunk az optimizmusra.
 


55 komment

Címkék: gazdaságpolitika gazdasági növekedés portfolioblogger rendszerkockázat

A bejegyzés trackback címe:

https://eltecon.blog.hu/api/trackback/id/tr483265182

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.

greybull 2011.09.29. 15:55:34

Ha a Parlament (bármely parlament bárhol a világon) ülésezik, akkor:
- senkinek a
---vagyona,
---szabadság, és
---az élete
nincs biztonságban.
És a Magyar Parlament 2/3-al ülésezik feszt....

aszora 2011.09.29. 21:08:07

Nem az aktivizmus okozza a gonsot, hanem az, hogy a status quo-t igyekeznek fenntartani, ami politikailag érthető, mert a lobbicsoportok is ezt szorgalmazzák, plusz az egyszerű szavazók is féltik a munkahelyet stb.

Így viszont elpazarolnak olyan erőforrásokat, amelyeket optimális esetben az átlakulás, elkerülhetetlen szerkezetváltás támogatására lehetett volna felhasználni.
Ha azt feltételezzük, hogy a válság azt jelenti, hogy a korábbi viszonyokna változniuk kell, akkor logikus, hogy minden a status quo fenntartására irányúló erőfeszítés egyrészt időben elnyújta a prolémákat, másrészt végülis nagyrészt hiábavaló.

A pénzügyi szférából érkező "rendszerkockázati" siralmak természetesen kamu: ők is a saját bőrüket féltik, és a status quo-t szeretnék fenntartani :)

Én azt mondom, bukjanak a bankok minél gyorsabban, úgysem kell belőlük ennyi, túlterjeszkedett a szektor, és csak elszívja a forrásokat a reálgazdasától a saját megmentése érdekében, ezzel súlyosbítva a helyzetet.

Az államnak mindent meg kell tennie annak érdekében, hogy visszazorítsa a pénzügyi szektor azon igyekezetét, hogy saját bukását elkerülendő az összes elérhető forrást elszívja a gazdaságtól, mert eből lesz az igazi katasztrófa a végén.

Korlátozni kell az ilyen irányú lehetőségeket, és akkor javulnak majd a gazdasági kilátások, mert a bankszféra nem nyom majd mindent agyon.

Akkor van vége a válságnak ha bankok kb. fele megszűnik, akkor mindjár csökkennek a költségek is (ugyanazt az alapvető pénzügyi infrastruktúrát negyedannyi bank is tudná biztosítnai, kb, negyedakkora költséggel...), és a "rednszerkockázatok" is csökkennek, mert azok eredendően szintén ebből a szektorból származnak, így minden akadály elhárult a kilábalás/növekedés elől.

A vicc viszont az az egészben, hogy éppen a vezetőüzleti/pénzügyi körök forszírozzák az állami bevatkozást minden esetben (most is), természetesen a saját érdekükben. Az egyszerű szavazót pedig megvezetik, mert az már a gondolatra is rögtön becsinál, hogy esetleg mexűnik a munkahelye, így támogatja az intézkedéssorozatot, ami miatt végül is sokáig nem lesznek új munkahelyek, a veszteséget okozó struktúrák pedig fennmaradnak, hosszúra nyúló problémákat okozva (pl. hosszú ideig stagnáló gdp, alacsony foglalkoztatás).

Amúgy is az a vélemyényem, hogy az állam és piac nem egymás ellentétei, mert ugyanazok a piaci szereplők a lobbisták, és a szavazók is, akik mind a politikát igyekeznek befolyásolni a saját érdekükben, szóval a politika csak a piac egy másik dimenziója :)

Válság idején nagyoön ól látszik, hogy így is van, "aggódva lesik a befektetők, mit lép aZ EU vagy az EKB/FED" olvasom az újságokban...

Lord_Valdez · http://liberatorium.blog.hu/ 2011.09.30. 18:28:41

@aszora:
"Az államnak mindent meg kell tennie annak érdekében, hogy visszazorítsa a pénzügyi szektor azon igyekezetét, hogy saját bukását elkerülendő az összes elérhető forrást elszívja a gazdaságtól, mert eből lesz az igazi katasztrófa a végén."
Az a baj, hogy Matolcsy is azt hiszi, hogy ez így működik...

aszora 2011.09.30. 20:23:57

@Lord_Valdez:

Ez PONTOSAN így működik :)

A kérdés csak az, hogy mi a helyes taktika.

Egyéként az eu-an is kapisgálják, amikor felvetik a efektetők/részvényesek felelősségét, és a bankok államosítását...

Szerintem nem az a kérdés, hg yhelyes-e(természetesen az), hanme hogy mennyi a siker esélye, ill. milyen módon lehet sikeresen átvenni a kontrollt.

Lord_Valdez · http://liberatorium.blog.hu/ 2011.09.30. 23:27:35

@aszora:
A bankrendszer nem tudja elszívni a forrásokat. A legrosszabb, amit tud, hogy nem teremt.

Államosítást? Úgy érted, hogy a szélsőbalon kívül?
Mert az, hogy a tőkeinjekcióért cserébe tulajdonrészt kér, az nem az.

aszora 2011.10.01. 13:38:50

@Lord_Valdez:
A médiában így szerepelt, persze tulajdonrészről lenne szó.

Lord_Valdez · http://liberatorium.blog.hu/ 2011.10.01. 14:15:46

@aszora:
Akkor viszont félreérted a szándékot. Ők nem visszaszorítani akarják a bankokat, hanem megmenteni őket. Viszont ingyen ebéd itt sincs, tehát kérnek cserébe valamit. Ha megnézed a korábbi válságokat, akkor a válság után ezeket a megszerzett állami tulajdonrészeket rendszerint privatizálják megint.

Refuse/Resist! 2011.10.02. 23:21:36

@Lord_Valdez: A bank-székház építésére fordított erőforrásokat lehetne mittudomén, atomerőmű építésére is fordítani. Ez így direkt elszívás.

Lord_Valdez · http://liberatorium.blog.hu/ 2011.10.03. 07:04:59

@Refuse/Resist!:
Ez igen gyenge érv. A banki működési költségek és a kezelt tőke között legalább 3 nagyságrend eltérés van.
Amellett egy bank székház (amit azért nem építenek mindennap) mondjuk 3 milliárd, egy atomerőmű 1500-3000 milliárd.

Refuse/Resist! 2011.10.03. 09:35:15

@Lord_Valdez: 3 nagyságrend?
Akkor miért van ekkora különbség a betéti és hitelkamatok között?
Banki épületekből van elég sok, azokat érdemes összeadni. 2 atomerőmű viszont annyi áramot termelne, hogy bőven jutna exportra is, és azt se kell évente felújítani.

Lord_Valdez · http://liberatorium.blog.hu/ 2011.10.03. 13:26:51

@Refuse/Resist!:
Szerinted az OTP-nek mennyi a kezelt tőkéje? Ha jól emlékszem akkor 2000 milliárd körül.
Amúgy nincs annyira nagy különbség. A betéti kamatok mondjuk 4%, a jelzálog alapú hiteleké 8-9%.
A banki épületek többnyire nem székházak. Abból bankonként egy van.
Magyarországon nincs szükség még egy atomerőműre. Az atomerőmű alaperőmű, nem képes lekövetni a terhelésingadozást. Főleg hajnali órákban tudnánk exportálni tudnánk az áramot. Pont, amikor a legolcsóbb az áram. A másik gond, hogy 20 év fölött van a megtérülése.

Refuse/Resist! 2011.10.03. 16:19:06

@Lord_Valdez: Tehát 5%-a a kezelt tőkének, vagyis ennyi az éves működési költség. Ez azért nagyon nem 3 nagyságrendnek tűnik...
Persze, van egy csomó olyan költség, ami nem spórolható meg akkor sem, ha nincs "fölösleges" bank.

aszora 2011.10.03. 20:34:54

@Refuse/Resist!:
Szerintem jelenleg Mo-n gdp arányosan kb. 1% plusz kiadást okoz a hatékonytalan, túlméretezett banki szektor (alsó becslés). Ezt pedig mindannyian fizetjük (lakosság, vállalkozások, állam).

Angliában okosabbak: ott az állam bevatkozott a bankok megmentése érdekében, viszont erőteljes létszámlefaragásba fogtak, mert tudják, hogy muszály, és nem csak ülnek a babérokon.

Már több embert elbocsátottak, mint a magyar bankszektor teljeslétszáma, és vannak továi leépítési tervek is.

OK tudom, hogy nagyobb ország, és "fejletteb" pénzügyi szektor :), de akkor is, arányaiban a magyarországi leépítések eddig meg sem közelítik az ottanit, szóval vanak itt még tartalékok.

A gond az, hogy nehéz tisztán látni, mert ha a bankok (és egyé pénzügyi szolgáltatók) minden felmerülő költséget, és elvárt hasznot akadálytalanul érvényesíteni tudnak (például a feltételek utólagos módosításával), akkor nincs korlátja a szektor "fejlődésének" (burjánzásának), elterjed, mint egy áttétes rákos daganat, a mechanizmus is kb hasonló :) a szervezet maradék része pedig leépül.

Itt mindenképpen jogi korlátokat kell állítani.

Lord_Valdez · http://liberatorium.blog.hu/ 2011.10.04. 08:07:19

@Refuse/Resist!:
Ez hogy jött ki?
Mellesleg az 5% marzs az nem mind bevétel, ám. Eleve 6% a jegybanki alapkamat.

Refuse/Resist! 2011.10.04. 10:03:55

@Lord_Valdez: Jó, legyen 3%.
teremtett pénz: 8.5%-6%=2,5%
betétesek pénze: 8.5%-4%=4.5%

Ez nagyon szűk 2 nagyságrendnek tűnik, nem háromnak.
Hol rontom el a becslést?

Lord_Valdez · http://liberatorium.blog.hu/ 2011.10.04. 22:14:55

@Refuse/Resist!:
Egy nagyságrend az egy tízes szorzót jelent.

A kötelező tartalékráta 2%, azaz egy bank elvileg a betéteinek akár 50-szeresét is megteremtheti. Nem teszi egyébként, mert az már nagyon kockázatos lenne.

Mondjuk azt egy kicsit túl szűken értettem, amikor a banki működési költségekről beszéltem, mert azért a banki költségeknek csupán töredékét teszik ki a rezsi költséget, bérek stb. Nagyon leragadtam a székháznál.

@aszora:
Azért nem láttál Magyarországon olyan mértékű banki elbocsájtásokat, mert Magyarországon a bankokat nem kellett megmentenie az államnak.
Itt ellenkezőleg történik, az állam csimpaszkodik kétségbeesetten a bankokba.

aszora 2011.10.06. 08:36:36

@Lord_Valdez:
Hát én nem látom, hogy csimpaszkodna, inkább szabadulna :)

Egy tipp: tanulni kell a "befektetőktől", és egyben kiütni őket a nyeregből:

Szerezzen a magyar állam egy-két kisebb bankot pl. az usa-ban (most szerintem viszonylag olcsón lehetne :))

Kínáljon valamivel magasabb lekötött betéti kamatot a szokásosnál, és gyűjtsön betétet.
Legalább 5-6 mrd USD kellene. Ezzel részben megoldottuk a deviza finaszírozást az IMF-nél is olcsóbb kamatra, potenciálisan sosem kell visszafizetni (amíg mindenki ki nem akarja enni a betétjét), és a refinanszírozás sem probléma, a bank a betétek terhére rövid lejáratú magyar usd kötvényt vásárol alacsony kamatra :)
A "piaci" forrásigény csökken, árfolyamkockázat minimális (folyamatos megújítás miatt), és 10 mrd-os nagyságrendű kamakiadás megspórolható évente, amit a maradék hitelállomány csökkentésére lehet felhasználni, áht hiány csökken.

A "befektetők" meg bekaphatják.

Lord_Valdez · http://liberatorium.blog.hu/ 2011.10.06. 16:25:43

@aszora:
Szabadulna? Viccelsz? Szerinted a bankadót miért vette ki? Azért, hogy elűzze, vagy azért, hogy befoltozza a hiányt?

A magyar állam örül, ha nem kell csődöt jelentenie pár éven belül, nemhogy külföldi bankokat vásároljon.

aszora 2011.10.06. 19:40:28

@Lord_Valdez:
Bankadó már elég sok helyen van, szerinted miért? :)
Különben a bankok pl. hitelkamatot is emeltek (utólag), emiatt is midnenkinek keveseb a pénze (és az államnak is), teljesen értehető, hogy az álam viszont adót emel.

Azért ne állítsuk be úgy, mintha a magyar állam okozta volna a nemzetközi hitelválságot, amit pedig valójában a bankok okoztak :)

Ha nem egy csődbe/olvad e a bankok legalább fele, akkor rosszul kezelték a válságot, az eu-ban is, usa-ban is és nálunk is.

Nekem is emelt kamatot a bank, ki is vettem a megtakarított pénzem, ha előtörleszettem, akkor pedig a bankszámlámat is meg fogom szüntetni ennél a banknál, aztán csináljanak amit akarnak, menenek kapálni, engem többé nem látnak :)

De ez még kevés, mert másokat legközelebb megint átverhetnek, úgyhogy mindenképpen drákói szabályokra van szükség a bankokkal szemben, másképp nem megy.

Minnél szigorúb korlátok között vanak a szélhámoskodásra erősen hajlamos bankok, annál kisebb lesz a rendszerkockázat a jövőben :)

Felhívom a figyelmedet arra, hogy a bankok egyoldalúen módosították a szerződéseket (az abban foglaltak alapján), viszont a magyar alkotmány szerint a törvényeket viszont az országgyűlés hozza, neki ehhez van joga.

Azt pedig elég értelmetlenség lenne felvetni, hogy a bankok csináljanak amit akarnak (egxoldalúen módosíthassák a sazbályokat vagy feltételeket), más (pl. az állam) viszont ezt ne tehesse.

Konkrétan szerintem azért rosszabb a helyzet nálunk jelenleg, mert itt szad a gazda volt a bankoknak, ennek isszuk most a levét, viszont a tanulságot le kell vonni, és akkor a jövőben csökken a kockázat :)

De mivel Mo-n a bankok (a magas kockázatra hivatkozva) mgas kamatot is igényelnek, feltételezem, hogy már évek óta hegyeknben állnak banki tartalékok (a rávalót elkérték), mert azt még a hülye is tudja, hogy ahol nagy a kockázat, ott nagyobb tartalék is kell.

Itt pedig nyilván profi pénzügyi szakemberek vanna, akik ezt tudják, így biztos vagyok benne, hogy sem a bankadó, sem a végtörlesztés, sem a bedőlő hitelek nem okozhatnak komoly problémát a bankoknak, mert ezzl számoltak előre, a pénzt elkérték és hatalmas tartalékokat építettek belőle (esetleg biztosították a hitelt, ami gyakorlatilag ugyanaz).

Jól gondolom igaz? :)

Lord_Valdez · http://liberatorium.blog.hu/ 2011.10.07. 08:13:48

@aszora:
Háromfajta bankadó van. Az egyik a kilóg a seggünk is, ezért kell a pénz a kasszába típusú, a másik a mentőalapba pakoljuk a pénz, mert később még szükség lehet rá típusú, a harmadik a egyszer már kimentettünk, most fizess típusú. A magyar az első típusba tartozik.

A magyar állam nem a hitelválság miatt van szarban, hanem azért mert 1967 óta folyamatosan növekszik az adósságállománya. Plusz, most egy dilletánsnak van alárendelve minden.

Ha csődbe megy a fele, akkor kezelték rosszul. Pont azon dolgoznak ugyanis, hogy ez ne történjen meg, mert arra mindannyian rámegyünk. Összeomlik az M2.

Az egyoldalú szerződésmódosítás ironikus módon a te érdeked is. Ennek alternatívája, hogy 5 évnél hosszabb időre nem adnak hiteleket, mert az akkora kockázatot jelent. Vagy olyan kamatra, hogy megzöldülsz.
Az LB pont ezért bólintott rá a gyakorlatra.

Történetesen tényleg vannak banki tartalékok, de nem mindenhatóak.

aszora 2011.10.07. 20:33:18

@Lord_Valdez:
My Lord, fájdalom, de nem értünk egyet :)
A gdp arányos adósság jelenleg legalább 8%-kal alacsonyabb, mint 2 éve, szóval nem folyamatosan növekszik :)
De nem növekedett 97-2001 között sem.
Azt meg értelmetlenségállítani, hogy az állam azért szed adót, mert "legatyásodott", de ha bank emel kamatot, az rendben van, hát a bank is azért emeli, mert szarban van :)
Az M2 pedig mindenképpen összeomlik a hitelválságban, és nemcsak nálunk, ezt sehogy sem tudod megelőzni, max a veszteséget lehet "elosztani".
Ha a bankok fele csődbe megy, akkor a saját tőkét elvesztik a tulajdonosok, ennyivel is kisebb a többiek kára, nincs értelem több tucat szarul működő banknak, csak az állandó öltséget növelik, és ezzel is csökken a versenyképességünk, mert plusz tehet, amit ki kell fizetni. Szóval leépítéskell, az nagolok pl. ezt tudják, de lppen most nyilatkozta valaki onnan, hogy az EKB "pénznyomtatás" csak tovább lendíti a lejtőn lefelé az eurót, és igaza van.
Ha pedig a bankok kevesebbet hiteleznek, akkor az árak is alacsonyabbak lesznek, ráadásul kiszámíthatóbbak, mert stabilabb kínálat i-keresleti viszonyok vannak, mindenki jobban td tervezni, ami szintén előny, és megéri takarékoskodni.
Hitel boom-nál hiába is takarékoskodsz, mert úgy elszállnak az árak, hogy nem tudzs lépést tartani, és kváázi rákényszerülhetsz a hitelfelvételre úgyis, ez az ördögi az egészben.
Az LB pedig nem bólintott rá, mert hangsúlyozta, hogy csak indokolt költségek számíthatókfel, ez pedig nme ugyanaz, mint a teljesen egyoldalú módosítás, de simán lehet olyan szerződést megalkotni, ahol változnak a feltételek, de szabályozottan.
Arra pedgi kíváncsi lennék, hogy ha már magas kockázatr hivatkozva magas kamatot számít fel a bankm, akkor ezzel arányosan magasabbak voltak-e a tartalékok (mondju európai összehasolításban).
Látatlanban lefogadnám, hgy nem :)

kronstadt (törölt) 2011.10.08. 21:11:08

„Miért olyan nagy még mindig a bizonytalanság a világgazdaságban?”

Miért? :)))

Mert – nyíltan – senki sem akar foglalkozni az alapkérdésekkel

A részleges tartalékolású bank (és az erre alapozott bankrendszer) a semmiből – a jegybanknak és a törvényes fizetőeszköznek köszönhetően 100%-ban legális formában – hitelpénzt teremt

Ergo

Az állam a bankrendszeren keresztül inflációs adót vet ki…

A fedezetnélküli hitelpénz-teremtés piactorzító hatása pedig üzleti ciklust generál.

a folyamat elmélyülésével párhuzamosan az állami újraelosztás/intervenció is egyre jelentősebb lesz - az összes ehhez kapcsolódó visszássággal, problémával együtt

Ennyi…

Ez a lényeg…

Ha ez nincs akkor nincs ún. aktív állam…

Game over…

kronstadt (törölt) 2011.10.08. 21:13:35

„Miért nem akar végre megindulni a várva várt fellendülés?”

Fellendülés???

Ki várt ilyenre???

2008 óta csak arról olvasok, hogy erre – ebben a formában –
semmi esély sincsen…

Olyanoktól akik a 2008-as összeomlást is előre látták…

Lord_Valdez · http://liberatorium.blog.hu/ 2011.10.08. 21:13:51

@aszora:
8%-kal kisebb? Te mi a bánatról beszélsz?
Két éve ilyenkor 18,9 ezer milliárd volt, most 20,1. És azóta a GDP nem szárnyalt olyan veszettül ám.

Jelenleg a magyar állam azért talál ki újabb és újabb adókat, mert tényleg szarban van. Vagy te tényleg azt hiszed, hogy az államot az egészséged érdekli. Hogy azért vezette be a chipsadót. Ha az érdeklené akkor a kolbászt, szalonnát adóztatná, nem a chipset, meg az üdítőt. Vagy a távközlési adót azért találták ki, hogy kevesebbet telefonálj? A lószart. Egyszerűen fejőstehenekre van szüksége, mert baromira kell a pénz.

Azt hiszed, hogy most van córesz? Megnyugtatlak. Ez sétagalopp ahhoz képest, mintha a bankok fele tényleg csődbe menne. Az M2 csak kicsit behorpadt. Ha a felük csődbe mennek, akkor omlana össze és az nem csak annyit jelent, hogy a befektetők elvesztik a pénzüket, de a betétesek is.

Most szó nincs hitelboomról és jelenleg sokkal közelebb állunk deflációhoz. Amellett a hitelek hiánya a beruházások hiányát is maga után vonja, az pedig a munkahelyek hiányát. Na, és ezt tudják az angolok, amerikaiak. Ezért akarják bármiáron feltőkésíteni a bankjaikat.

Kevés kivételtől eltekintve nem történtek teljesen egyoldalú módosítások és 2008 óta van szabályozás arra is, hogy mikor módosíthatnak.

Ezt nem tudom, de az ír és angol bankokénál biztosan magasabb.

kronstadt (törölt) 2011.10.08. 21:17:30

„De nem tekintendő eredménynek a munkanélküliség megszűnése sem olyankor, amikor a munkaerő jelentős részét behívják katonának.”
Bizony!

Különösen mivel a II. vh hihetetlen pusztításról szólt.

A valódi fellendülés 1947-ben kezdődött.

A Hoover/Roosevelt általjegyzett New Deal mindössze pótcselekvés volt.

A többi hasonló programmal együtt.

kronstadt (törölt) 2011.10.08. 21:19:10

"Higgs szerint FDR intervencionalista reformjainak sorozata – párosulva egyfajta üzlet- és vállalkozóellenes retorikával – oly mértékig elbizonytalanította az üzleti élet döntéshozóit, hogy ez a magánbeuházások tartós depresszióját eredményezte.

"

ez nagyon hihető...

kronstadt (törölt) 2011.10.08. 21:24:38

@Lord_Valdez:

pontosítsunk

a jelenlegi megabankokat akarták megmenteni

a status quo-t és a jelenlegi pénz-, bankrendszert akarták megmenteni

valódi piaci körülmények között a rendszer menthetetlen

a mai bankrendszer már nem valódi piaci rendszer

persze vannak benne piaci elemek, de ez már nem valódi piaci rendszer

kronstadt (törölt) 2011.10.08. 21:26:57

@Lord_Valdez:

és hatalmas mértékben koncentrálódik a rendszer

a TBTF bankok még nagyobbak lesznek, a rendszerkockázat folyamatosan nő, egészen a nyílt államosításig…

kronstadt (törölt) 2011.10.08. 21:33:46

@Lord_Valdez:

a bank HQ műfajban az igazán pipec paloták az I vh előtt épültek - nem múlták fel azokat sohasem:)

kronstadt (törölt) 2011.10.08. 21:39:31

@aszora:

"Angliában okosabbak: ott az állam beavatkozott a bankok megmentése érdekében"

az egy tragikomédia:)

0,5%-os jegybanki alapkamat 4,5%-os hivatalos (ONS) CPI (consumer price index) infláció és 5% feletti RPI (retail price index) infláció mellett

egy ilyen rendszerben épelméjű ember nem tartja bankbetétben a pénzét...

A BoE a tűzzel játszik… lényegében mindenkit spekulációra vagy hitelfelvételre ösztönöz…

kronstadt (törölt) 2011.10.08. 21:40:44

@aszora:

nagyon rossz az angol példa...

kronstadt (törölt) 2011.10.08. 21:41:42

@aszora:

mondjuk 200 ezer oldal plusz joganyag a jelenlegi 700 ezer oldalhoz:)

kronstadt (törölt) 2011.10.08. 21:43:45

@Refuse/Resist!:

ott hogy a bankokra koncentrálsz

ebben a buliban a bank sokat keres

de ez isten igazában az állam bulija... ő a fő nyertes...

kronstadt (törölt) 2011.10.08. 21:45:21

@Lord_Valdez:

a 2008-as IMF-EU mentőcsomag nélkül összeomlott volna a magyar bankrendszer

kronstadt (törölt) 2011.10.08. 21:46:43

@aszora:

inkább a saját pénzedre koncentrálj:)

kronstadt (törölt) 2011.10.08. 21:47:39

@Lord_Valdez:

a MOL vásárlás is jó buli volt:)

aszora 2011.10.09. 20:42:07

@kronstadt:
Na igen, sokan azt gondolják, hogy az államadósság miatt kellett az imf hitel (persze ha a bankokösszeomlanak, akkor a költségvetés is össze fog, mert összefüggenek, mint tyúk és a tojás :))

Az angol példával mi a probléma? :)
Sokkal jelentpsebb leépítések vannak/voltak a bankszektoran mint nálunk.
Itt is erre lenne szükség, csak uyge a bankok tuljadonosai elsősorban külföldiek, így racionalizáslás helyett sokkal oan preferálják a kamatemelést, ami viszont nem a magyar kormáyn (és az állampolgárok) érdeke (hogy saát pénzből mentsünk meg külföldi bankokat), ezért a konfliktushelyzet.

aszora 2011.10.09. 20:50:13

@kronstadt:
A szabályok minősége fontos, nem a mennyisége.
Az semmiképpen nem jó, ha nincsenek szabályok, és a bankok azt csinálnak amit akarnak.
Free banking meg hosszú távon nem marad fenn, így nem úszható meg a szabályozás olyan szisztéával, ami teljesen automatikusan garantálja a jó működést, hogy mindenképpen kell valamiféle jogi szabályozás is, ami nem feltétlenül attól jó,hogy bonyolult és sok oldal :)

kronstadt (törölt) 2011.10.09. 23:05:05

@aszora:

UK példa

Semmi sem változott…

Bank bonuses 'to run to billions in 2011'
www.bbc.co.uk/news/business-12131092

British bank bonus bonanza for bosses
www.guardian.co.uk/business/2011/feb/09/bank-bonus-chief-executive

Mindössze koncentráltabb, veszélyesebb lett a rendszer…

A zombi-bankok menedzsmentje rengeteg pénzt kap.

Jutalmat a kudarcért...

A „racionalizálás” a legalsóbb szinten folyik…

És mindössze tüneti kezelés… Az alapproblémáról szó sem esik…

kronstadt (törölt) 2011.10.09. 23:09:17

@aszora:

Kamatemelés

Ez pl. a betétesek érdeke…

A (relatíve) stabil pénz pedig mindenki érdeke…

Pl. nyugdíjasok, ill. a potenciális nyugdíjasok…

Klikk alább:

www.youtube.com/watch?v=YyEhGusNhf4

Ha nincs (relatíve) stabil pénz akkor mindössze a „barbár” opció marad:) az eredeti pénz…

kronstadt (törölt) 2011.10.09. 23:10:47

@aszora:

különösebben nem érdekel a "bankmentés", a saját pénzem érdekel:)

kronstadt (törölt) 2011.10.09. 23:17:55

@aszora:

„A szabályok minősége fontos, nem a mennyisége.”

Egy valódi piaci alapon álló pénz- ill. bankrendszerben nagyon egyszerű lenne a „szabályozás”…

A bank ugyanolyan vállalkozás mint a többi

Ergo

A polgári törvénykönyv az irányadó

A speciális bankszabályozás mindössze max. fél oldal lenne és a részleges tartalékolású bank című jogintézmény ill. a fedezet nélküli pénzteremtés kategorikus tiltásáról szólna

+ az állam és a pénz- ill. bankrendszer szétválasztásáról

persze ennek semmi realitása sincsen:)

és miután semmi realitása sincsen valódi megoldás helyett mindössze egy halom zavaros jogszabályt + inflációt várok:)

kronstadt (törölt) 2011.10.09. 23:24:08

@aszora:

Alaposabban meg kéne ismerkedned a rendszer történetével:)

Money, bank credit and economic cycles
mises.org/books/desoto.pdf

The ethics of money production
mises.org/books/moneyproduction.pdf

PS: nincsenek illúzióim. Itt nincs „jó” megoldás…

Nincs tökéletes rendszer…

Nincs tökéletes szabályozás…

Egyszerű világos, felelős szabályrendszer kéne…

A mai rendszer nem ilyen…

És az ideális, felelős állapottól 2008 óta még távolabb kerültünk…

kronstadt (törölt) 2011.10.10. 21:48:57

Egy aktuális magyar vonatkozású cikk a témához…

Erste Group Reveals Stunner: Reports Billions In Previously Undisclosed Underwater Sovereign CDS; Who Is Next? And How Much More Is Out There?

www.zerohedge.com/news/erste-group-reveals-stunner-reports-billions-previously-undisclosed-underwater-sovereign-cds-wh

ez a rendszer egy szánalmas vicc...

kronstadt (törölt) 2011.10.10. 21:54:14

És a hivatalos Erste kommüniké

„Erste Group will WRITE DOWN its entire HUNGARY-related goodwill in the amount of EUR 312 million pre-tax (EUR 312 million post-tax). Furthermore, Erste Group will take charges for additional risk provisions totalling EUR 450 million pre-tax (EUR 450 million post-tax). This is due to unprecedented government intervention in the Hungarian banking market, an increase in the target NPL coverage ratio and a deterioration in asset quality. The goodwill impairment does not impact regulatory capital or tangible equity”

http://www.erstegroup.com/en/Press/Press-Releases/Archive/2011/10102011;jsessionid=XRgBTTyYYfKw3QhGSk1V0vJyPhz1vSdKGCLpvHqpnwpwpht5gYsp!768502961

de ugyanott van egy

Background on Hungary

Című rész is…

kronstadt (törölt) 2011.10.10. 22:06:14

Mit fog ez jelenteni nekünk a mai short-zabáló "hopium-ra" alapozott

"még-nem-omlottunk-össze-és-reménykedünk valamiben-de-a-bankóprésen-kívül-tonképpen-mi-sem-tudjuk-miben"

bohócorr ralli után?

Rendkívüli intézkedések az Ersténél, zuhan az árfolyam

www.portfolio.hu/vallalatok/penzugy/rendkivuli_intezkedesek_az_erstenel_zuhan_az_arfolyam.156583.html

kronstadt (törölt) 2011.10.10. 22:30:38

Egy tömör vidinyó a jelenlegi “reménykeltő”, tőzsdét-szárnyaltató pénzügyi bűvészmutatványokhoz:)

Video Explanation Of The D(r)exia Bail Out

www.zerohedge.com/news/video-explanation-drexia-bail-out

aszora 2011.10.11. 20:14:15

@kronstadt:
Na ebben egyetértünk :)
De abban is, hogy ilyesmi gyakorlatilag esélytelen.
A kialakult problémát pedig nem fogják megoldani, mert nem tudják, így marad a politikai "megoldás".

aszora 2011.10.11. 20:18:17

@kronstadt:
Nagyon helyes, hogy az Erste tőkét emel magyar leányánál :)
Az alternatíva az lenne, hogy mi fizessük ki a hiányzó pénzt nekik...

A desoto.pdf-et köszi, de már olvastam :)

kronstadt (törölt) 2011.10.11. 22:55:48

@aszora:

nagyon csúnya folytatása lesz ennek a sztorinak...

kronstadt (törölt) 2011.10.16. 12:45:19

@aszora:

Egy aktuális cikk az angol példához:

Bank of England's Quantitative Inflation Bankster's Paradise Inflationary Depression Economy
Economics / Inflation
Oct 15, 2011 - 01:45 AM

By: Nadeem_Walayat

www.marketoracle.co.uk/Article30989.html

Avatar 2011.10.17. 16:50:27

@aszora: A GDP arányos államadósságunk úgy csökkent 8 %-kal, hogy közben feléltük a 12 év alatt összegyűjtött megtakarításainkat.
Most a magánnyugdíjakra félretett fedezet és pontos hozamelszámolás helyett csak az állam ígérete van a zsebünkben, hogy majd kapni fogunk nyugdíjat, de hogy pontosan mikor és mennyit, azt kénye-kedve szerint alakíthatja az állam. Én nem igazán számítok rá, hogy a tőlem elvett milliós nagyságrendű összeget viszontlátom az államtól. :(
süti beállítások módosítása