"A szellemi tulajdonnal való kalózkodás" szerintem olyan, mint a rabszolgatartás, vagy a nyilvános megbecstelenítés. A rabszolgatartáshoz abban hasonlít, hogy általa emberek ellenszolgáltatás nélkül dolgoznak a "kalóznak". A nyilvános megbecstelenítéshez abban hasonlít, hogy a "kalóz" olyat vesz el, és tesz "közkinccsé", amit a másik fél nem önszántából ad. Ha letépjük a ruhát egy nőről a Blaha Lujza téren, láthatjuk meztelenül és láthatja mindenki más is, mégsincs az az érzése az embernek, hogy ez most helyes, és azért nincs, mert az a nő mindezt nem akarja. Természetes, hogy rendelkezhet afelől, kinek mutatja meg a testét. Mégis, amikor egy filmstúdió filmjéről van szó, akkor már nem tűnik természetesnek, hogy a filmstúdió annak - és csak annak - mutathassa meg, akinek akarja. Erre pedig az egyetlen igazolás a gyakorlat. Olyan sokan kalózkodnak, olyan sokan követnek el ilyen "erőszakot", hogy a másik filmjét annak ellenére elveszik, hogy a másik pedig nem önként adja, nem akarja adni, hogy a sokaság miatt a dolog természetesnek tűnhet. Kissé hasonlóan ahhoz, ahogy a barbár korban természetes volt nőket erőszakolni. Én azt hiszem, hogy ez a civilizációval ellentétes irány. Nagyon erős fegyvert kapott az egyszerű ember a kezébe a számítógép és az internet által, de nagyon civilizálatlan viselkedésnek tűnik, hogy az új fegyverét agyba-főbe arra használja, hogy mások jogait áthágja.

"a szellemi tulajdonjogi védelem alá eső termékek másolása során az áldozat nem szenved kárt, vagy legalábbis sokkal kevésbé bizonyíthatóan, mint a lopás esetében." Hogyne szenvedne kárt, hiszen pl. egy játékszoftver egyszeri másolásával eggyel kevesebb lemezt adnak el, így a jogosultnak egy lemez árával kevesebb lesz a bevétele.

@keseruimre: Legalábbis ez a kiadók álláspontja. A valóság azonban az, hogy ha a kiadók készítenének demó verziót, valószínűleg jelentősen csökkenne a játékkalózkodás. Sokan csak azért töltenek le egy-egy játékot hogy kipróbálják, ne adjanak ki 8-10 ezer forintot csak az alapján hogy tetszett a trailer.

@keseruimre: "Hogyne szenvedne kárt, hiszen pl. egy játékszoftver egyszeri másolásával eggyel kevesebb lemezt adnak el, így a jogosultnak egy lemez árával kevesebb lesz a bevétele."

Ez az érvelés figyelmen kívül hagyja a keresletrugalmasságot. Azok közül, akik ingyen lemásolják a játékot, sokan nem lennének hajlandóak kifizetni érte mondjuk 5000 Ft-ot, akkor sem, ha másként egyébként nem férnének hozzá.

A kiesett eladások száma tehát kevesebb a másolások számánál.

Lemondott a bulvárkacsa

Először a Fidesz zárta le az ügyet, most pedig az ügy zárta le a Fideszt. Schmittpálfordulás.

www.vagy.hu/tartalom/cikk/1997_lemondott_a_bulvarkacsa

Hadd idézzem fel itt azt a gondolatsort, amit személyesen Xavaier Sala-i-Martin-tól volt szerencsém hallani, mert szerintem ide kapcsolódik.
1. a Solow modellből következik, hogy hosszú távú növekedés csak technológiai fejlődés útján lehetséges (az a bizonyos a-val jelölt reziduum)

2. A technológiai fejlődés szellemi innovációk megvalósításán keresztül realizálódik. Magyarul valaki feltatlája a kereket, így nagy hatékonyság javuláshoz jut a szállításban.

3. Mivel ezek a "jó ötletek" könnyen másolhatók, tökéletesen versenyző piacok esetén a feltaláló profitját gyorsan eltüntetik a belépő (másoló) versenytársak. Ettől persze még társadalmilag hasznosul a találmány és mindenki nagyon boldogan használja a kereket ezentúl.

3. A kérdés az, hogy egy ilyen világban létrejön-e bármilyen innovatív ötlet. Racionálisan biztosan nem a 2. pontban leírtak következményei miatt. Így a feltalálók megkapják az állandó eposzi jelzőiket márimint hogy őrültek, tehát semmiképp sem irracionálisak.

4. Társadalmilag viszont mindenképp hasznos ha sok új és hasznosítható dolgokat találnak ki ezek a feltalálók ezért állami feladat őket ösztönözni. Ezt biztosítja a szabadalmi rendszer, ami a feltatlálónak egy ideig monopóliumot biztosít az ötletére így profitját a versenytársak megjelenése nem nullázhatja le, lévén az állam garantálja hogy ne legyenek versenytársak.

Ebből a nézőpontból a szellemi tulajdon védelme igenis társadalmi érték, ami közgazdaságilag is indokolható