nem a pék jóindulatától

"Az embernek ... állandóan szüksége van felebarátai segítségére, de ezt hiába várja pusztán a jóindulatuktól. [...] Ebédünket nem a mészáros, a sörfőző vagy a pék jóakaratától várjuk, hanem attól, hogy ezek saját érdekeiket tartják szem előtt." Adam Smith

Friss topikok

Címkék

30 as évek válsága (13) 4 1 (2) acemoglu (9) adam smith (6) adórendszer (29) adósság (11) adótudatosság (2) aea meetings (1) aghion (1) alan greenspan (3) alvin roth (1) argentína (1) árindex (2) árszabályozás (2) árverés (1) autóvásárlás (3) bankállamosítás (3) bastiat (3) becker (3) behaviorizmus (32) big government (2) bizalom (1) biztonság (1) buborék (5) bűnözés gazdaságtana (3) clark (4) credit crunch (1) daniel kahneman (1) defláció (3) depresszió (3) devizahitelek (2) devizapiac (1) diszkrimináció (3) döntéselmélet (2) drogpolitika (4) egészséggazdaságtan (4) elmélettörténet (1) energia (2) erkölcsi kockázat (8) értékek (3) értékpapírosítás (2) euró (12) európa (2) externáliák (1) fejlődésgazdaságtan (22) fejlődésgazdasgtan (2) félelem (1) felsőoktatás (9) fiskális politika (46) foci (5) fogyasztóvédelem (2) forint (2) francia (1) friedman (4) gary becker (6) gazdasági növekedés (11) gazdaságpolitika (47) gazdaságtörténet (7) gdp (2) globális aránytalanság (20) globalizáció (6) görög válság (12) hayek (4) humor (2) imf (11) imf hitel (2) incidencia (1) index (1) inferior (10) infláció (15) ingatlanpiac (1) interjú (14) io (1) irving fisher (1) it (1) izrael (1) japán (6) járadékvadászat (1) játékelmélet (4) jog és közgazdaságtan (5) john list (1) kamat (6) kapitalizmus (10) karácsony (1) kerékpár (1) kertesi gabor (1) keynes (12) keynesizmus (19) kezdi gabor (1) kína (19) kísérlet (2) klímaváltozás (7) költségvetés (6) konferencia (1) könyvismertetés (4) környezetgazdaságtan (4) korrupció (1) közjószág (2) közösségi gazdaságtan (3) krugman (23) külföldi segélyek (5) külföldi tőke (4) kvíz (1) lettország (1) likviditási csapda (3) luxus (4) maffia és allami transzferek területi eloszlása (1) magyar (23) makroökonómia (55) mancur olson (1) mankiw (1) maurice allais (1) megtakarítás (5) microfinance (1) migráció (2) mikroökonómia (20) mikroszimuláció (1) minimálbér (1) mnb (2) monetáris politika (22) multik (2) munkahelymegőrzés (5) munkapiac (22) murphy (4) nber (1) német (4) nobel díj (17) normál (1) nudge (6) nyugdíjrendszer (2) oecd (1) ökonometria (27) oktatási (44) olajárak (3) olasz (1) olivier blanchard (1) olson (1) paternalizmus (1) patrióta gazdaságpolitika (4) paul romer (1) paul samuelson (1) pénzillúzió (3) pénzügyi (6) pénzügyi rendszer (9) pénzügyi szabályozás (14) pénzügyi válság (16) piacgazdaság (1) pigou (1) politikai gazdaságtan (16) politikai intézményrendszer (13) portfolioblogger (126) profit (1) protekcionizmus (10) reform (2) rendszer (1) rendszerkockázat (1) richard thaler (1) rosling (1) shapley (1) shiller (1) Sims (1) stabilizáció (1) steven levitt (2) stigler (1) stizlitz (1) szabad piac (7) szabályozás (9) szociális támogatás (3) támogatás (4) tanulság (3) ted (3) tőkeáramlás (2) transzformációs válság (1) újraelosztás (1) usa (28) üzleti ciklus (8) válság (41) válságelemzés (20) válságkezelés (19) válság okai (9) valutaárfolyam (14) verseny (8) vita (27) yale (2) Címkefelhő

Bizonytalanság és gazdasági növekedés

2012.11.04. 11:54 petepeter

Az elmúlt évtizedekben számos globális recessziót élt át a világ. Gondoljunk csak az energiaár-robbanás következményeire a 70-es évek közepén, de volt ilyen a 80-as és a 90-es évtized első éveiben is. A termelés zuhanása a mostaniban a korábbiaknál súlyosabb volt, és az is szokatlan, hogy több év elmúltával a világgazdaság szekere továbbra sem akar visszazökkenni a szokásos kerékvágásba. A konjunktúraciklusokról összegyűjtött tapasztalatok szerint a ciklus lényege a hosszú távú trend körüli ingadozás, a visszaeséseket megélénkülések, majd olyan fellendülési időszakok követik, amikor a gazdaságok a hosszú távú trendet jóval meghaladó mértékben növekednek. A furcsa az, hogy a kezdeti visszaesés után ezúttal nem jött a fellendülés: a nyugati világban 2008 óta alig fordult elő érdemi növekedés, a bizonytalan kezdetek után azonnal felerősödnek az újabb visszaeséstől való félelmek.

Több olyan tényezőről is tudunk, amelyek biztosan rombolják a növekedési kilátásokat. A magán és állami adósságok leépítésének folyamata például mindenhol csökkenti a keresletet, mi több, a hitelezés rendezett visszavonulását Európában megnehezíti egyes államok csődveszélye. Egyes kutatók ugyanakkor arra is felhívják a figyelmet, hogy a gazdasági növekedés megindulását nemcsak azok a tényezők akadályozzák, amelyekről tudunk, hanem az is, amiről nem tudunk, pontosabban az, hogy nem igazán tudjuk, mire számíthatunk. Érvelésük szerint a fellendülést a gazdasági bizonytalanságnak a szokatlanul magas szintje is gátolja.         

A szokásosnál nagyobb bizonytalanság számos csatornán keresztül hat a gazdasági szereplők döntéseire. Akik elbizonytalanodnak abban, hogy mennyit is fognak jövőre keresni, azok aligha vágnak új lakás vagy autó vásárlásába, inkább elhalasztják a döntést, amíg kitisztul, hogy mi is várható. Ugyanígy, a pontosabb információk beérkezéséig a vállalatok is kivárnak jelentősebb beruházási projektjeik megindításával. Cégek elhalaszthatják az új munkások felvételét félve attól, hogy esetleg extra költségeket vállalva kell elbocsátaniuk őket. Ha elég sokan halasztják az ilyesfajta döntéseiket, az az összteljesítmény elhúzódó stagnálásával jár.

A jövőt pontosan előre jelezni persze nem lehet, ám nem mindegy, hogy vannak-e többé-kevésbé közösen elfogadott támpontjaink a gazdaság jövőbeli állapotának előrejelzéséhez. A gazdasági bizonytalanság fokának mérése nehéz feladat, az e célra konstruált indexek pontos mérést nem is tesznek lehetővé, ám a probléma jelentősége megéri a kísérletezést. A bizonytalanság fokozódására utalhat például a piaci árak és hozamok szokatlanul nagy ingadozása, de erre következtethetünk abból is, ha az előrejelzéssel foglalkozó intézmények jövőképei rendkívüli mértékben eltérnek egymástól.

A fejlett országok adataival eddig elvégzett elemzések empirikus alátámasztást is adnak annak a hipotézisnek, hogy a gazdasági növekedés és a bizonytalanság mértéke szisztematikus kapcsolatban áll egymással. Visszaesések idején a bizonytalanságot megragadó indexek az átlagosnál magasabb, fellendülésekkor alacsonyabb értékeket mérnek. Az országok egymással való összevetése pedig azt mutatja, hogy ahol a bizonytalanság szokatlanul magas, ott a visszaesések mélyebbek és utánuk nem gyors talpraállás, hanem elhúzódó, lassú megélénkülés következik. A jelenlegi helyzet szempontjából fontos eredmény, hogy a kutatók az elmúlt években a korábbi válságokhoz képest jóval nagyobb bizonytalanságot mértek.

A gazdasági bizonytalanság egyes fajtáival szemben a kormányzati gazdaságpolitika nem sokat tehet, más fajtáit viszont ő maga gerjeszti. Legtöbbször persze nem szándékosan, ám a döntéshozók bátortalansága, az egymásnak ellentmondó intézkedések vagy a már eldöntött reformok végrehajtásának késlekedése jelentősen fokozhatja a más okok miatt már amúgy is jelen lévő bizonytalanságot. Az EU döntéshozatali folyamatának nehézkessége a válságkezelés folyamatában számos példát szolgáltat arra, amikor a gazdaságpolitika a bizonytalanság jelentős forrásává vált.

Nem tudok arról, hogy hasonló vizsgálatot végeztek volna Magyarországon, noha biztosan nagy érdeklődés kísérné őket. Különösen hasznos volna a gazdaságpolitika által okozott bizonytalanság következményeinek mérése. A hazai makrogazdasági politikát szemlélve ugyanis az a benyomásunk támadhat, hogy a kormány nincs tisztában a bizonytalanság negatív növekedési hatásával, vagy - ha igen - nem tekinti fontosnak. Csak ezzel magyarázhatjuk azokat a lépéseit, amelyek nyilvánvalóan növelik a gazdasági bizonytalanságot, és olyan területet is találunk, ahol a bizonytalanság keltése szándékos, a politika lényegi eleme.

Gondoljunk csak az EU/IMF hiteltárgyalások közel egy éve tartó lebegtetésére. Abban lehetnek nézeteltérések, hogy e hitelre szüksége van-e az országnak vagy sem. Ám az biztos, hogy a végleges igen vagy nem e kérdésben jelentősen eltérő gazdasági környezetet eredményez. Tudjuk, hogy mit akar nyerni a kormányzat a lebegtetéssel, de kétséges, hogy mérlegeli-e a bizonytalanság fokozásának következményeit. Növeli a bizonytalanságot a költségvetés tervezésének módja is. Szemben a nyári deklarációkkal, nemcsak hogy még mindig nincs költségvetése az országnak, de a gyakori, váratlan bejelentések formájában érkező csomagok olyan lényegi átszabását jelentik a központi költségvetésnek, amelyek miatt még ma sem tudhatjuk, hogy ha majd egyszer lesz, milyen is lesz a jövő évi büdzsé. Mindeközben a kormányzat folyamatosan rúg fel korábban tett ígéreteket és megállapodásokat, mintegy azt üzenve a gazdaság szereplőinek, hogy ígéretei és akár írásban kötött megállapodásai nem számítanak hasznos támpontnak a jövőbeli akcióinak előrejelzéséhez.

Ne legyünk persze naivak! Nehéz elképzelni, hogy ha egy nagytekintélyű tudós társaság kimutatná hány százalék gazdasági növekedést is veszítünk el a gazdaságpolitika által keltett bizonytalanság miatt, akkor kormányunk egészen máshogy viselkedne. Ettől még jó volna, ha tudnánk.

(Ez az írás megjelent a Magyar Narancs 2012/44. számában)

34 komment

Címkék: gazdaságpolitika gazdasági növekedés

A bejegyzés trackback címe:

https://eltecon.blog.hu/api/trackback/id/tr644888310

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.

Vidéki 2012.11.04. 13:58:27

A Szovjetúnióban, a létező szocializmusban született a „Vidám Vásár” című operettfilm, neves szerzőtől. Neves színészek játszották a szerepeket.
Gyönyörűséges kolhozparaszt asszonyok boldogan énekelték:

„Úgy határoztunk, hogy hozzon,

A mező bő termést”.

Ez jól kifejezte a voluntarizmus lényegét, ami nem egy hibátlan gondolatrendszer.

A szerző sem mentes a voluntarista gondolkodástól, amikor a mostani kormány szemére hány olyan dolgokat, amelyek nemcsak a kormánytól függnek, a szerző mégis elvárja, hogy a kormány „mindenható” legyen.

Írja: „Gondoljunk csak az EU/IMF hiteltárgyalások közel egy éve tartó lebegtetésére. Abban lehetnek nézeteltérések, hogy e hitelre szüksége van-e az országnak vagy sem. Ám az biztos, hogy a végleges igen vagy nem e kérdésben jelentősen eltérő gazdasági környezetet eredményez.”

„Kettőn áll a vásár„ a közmondás szerint is.

A magyar kormány biztosítást (flexible credit line) akar kötni az IMF-fel.

Ilyen megállapodásért cserébe nincs előzetes feltétel, amelyet a biztosítottnak, ez esetben az érintett országnak teljesítenie kell.

Korábban Lengyelország, Mexikó, Kolumbia élhetett ilyen lehetőséggel.

Kolumbia a világ legnagyobb kábítószer termelője és forgalmazója. Az USA-ban rengeteg kábítószerfüggő ember életét tette tönkre az onnan importált drog.

Mégís Kolumbia élhetett ilyen (flexible credit line) lehetőséggel. Mi nem.

Mire lehet következtetni ebből?

Talán az IMF megmondó emberei, nem kedvelnek bennünket, jobban kedvelik az USA számára kábítószereket termelő és Kolumbiát, ezért ferde szemmel néznek ránk és attól boldogok, ha kiszolgáltatnak bennünket a spekulánsok kénye-kedvének.

Az EU befolyással rendelkező vezetőit sem a mennyországi angyalok kórusából válogatták ki, hanem ott is emberek ülnek, akiknek helyzetükből adódó emberi motivációik vannak.

Helyzetük hasonlít a feudális kegyurak helyzetéhez, akik döntéseit nem kizárólag a jéghideg józan ész befolyásolta, hanem megengedhették maguknak a szeszélyes döntéseket, amikor pillanatnyi hangulatuk, ellenszenvük, vagy véletlen szimpátiájuk határozta meg, hogy egy ügyben milyen döntést hoztak.
Noha a Világgazdaság cikke is ezzel a címmel jelent meg:

Magyarország az EU legjobbjai között az államadósság csökkentésével.

Mégis mi voltunk az elsők és az utolsók , akiken csattant a túlzott deficit miatt az unió ostora, és hiába volt tavaly és 2010-ben is jó a költségvetésünk, nem vettek ki minket az eljárás alól és most is ezzel fenyegetnek.

Van e racionális magyarázat arra,hogy az EU okos biztosainak nem jutott korábban és most se eszébe a túlzott deficiteljárás a világ tíz legkockázatosabb államadósa közül négy euróövezeti tagja ellenében?

Az EU biztos urak kizárólagos kompetenciája megítélni, hogy a kormány által beterjesztett költségvetéssel elérhető-e a hiánycél.
A biztos urak velünk szemben sokkal szigorúbak, mint másokkal szemben. A mi kormányunk által beterjesztett költségvetésekkel kapcsolatban elönti őket a pesszimizmus.
Ettől lesz olyan fekete, gondolataiknak menete.
Az unió döntése mögött egy erős politikai küzdelem van, mivel nem tetszik nekik a rendszer,

vagyis az, hogy szabad választásokon nemcsak az ő kedvencei nyerhetnek, hanem előfordulhat az is hogy veszíthetnek.

Előfordulhat az is, horribile dictu, hogy nem az ő kedvenceit bízza meg képviseletével a választópolgár.
A TV közvetítette azt az EP ülést, amin miniszterelnökünk is részt vett.

Daniel Hannan, a brit konzervatív párt európai parlamenti képviselője a brit konzervatív napilap (Daily Telegraph) honlapján emlékeztet: korábbi írásaiban már bírálta Orbán Viktort autoriter intézkedései miatt.

Ám az az őrjöngő hangnem, amellyel támadást intéztek ellene, csupán azt a hatást váltotta ki, hogy kritikusai fölé emelkedett.

Amint az EP-ben figyeltem őt, udvarias és békülékeny modorával,

az üresen fecsegő provokációval szembesülve,

szimpátiám egyre inkább az ő oldalára állt.

Az EP ülésen kiderült például. hogy Verhovstadt holland liberális képviselő üresen fecsegő provokációjához a muníciót Konrád Györgytől (az SZDSZ alapítójától) szerezte be.

Cohn-Bendit féle alakok, akik 1968-ban erőszakkal meg akarták dönteni Franciaországban a polgári demokráciát, most az Európai Parlamentben őrjöngve arról hablatyoltak, hogy Magyarországon diktatúra van.

Hogyan működik például a német nyelvű magyarellenes úgynevezett szabad sajtó, amelyből a biztos urak is szerzik „őrjöngéseikhez” a szellemi táplálékot?:

„Anat Kálmán újságíró arról számolt be, hogy készített egy rádióműsort a magyarországi elitek konfliktusáról, de nem támadta hevesen Orbán Viktort.

Igyekezett objektív lenni.

A szerkesztője viszont olyan utasítást adott neki, hogy nem teheti ezt meg:

Nem világos, hogy Orbán Viktor egy veszélyes ember? György Konrád, Heller Ágnes és Dalos György ezt mondta!

A szerkesztő válaszút elé állította: vagy újraírja a forgatókönyvet, vagy nem megy adásba.”
Anat Kálmán újságíró szabadon választhatott. Az újraírást választotta.

Lord_Valdez · http://liberatorium.blog.hu/ 2012.11.04. 22:40:35

Jó írás.
Tovább megyek. Mivel globálisan nagy a bizonytalanság, ezért a biztos országok ebből tudnak profitálni. Ha mi egy biztos ország lennénk, akkor a tőke ide menekülne és nem Svájcba, meg Németországba. Akkor az államadósság elleni harc is sokkal hatékonyabb lenne.

@Vidéki:
"Kolumbia a világ legnagyobb kábítószer termelője és forgalmazója. Az USA-ban rengeteg kábítószerfüggő ember életét tette tönkre az onnan importált drog."
És ez hol érdekli az IMF-t?

"Van e racionális magyarázat arra,hogy az EU okos biztosainak nem jutott korábban és most se eszébe a túlzott deficiteljárás a világ tíz legkockázatosabb államadósa közül négy euróövezeti tagja ellenében?"
Van. Az, hogy mi már 8 éve túlzot deficiteljárás alatt állunk, míg mások csak a válság óta lépték túl.

Azért szkeptikusak a magyar számokkal kapcsolatban, mert
A változat: Az egész világ ellenünk van.
B változat: üldözési mániánk van és
1. ránézésre is látszik, hogy hasra ütéssel generáltak.
Ennek megfelelően nincs egy hónapja, hogy bejelentette a legújabb nemmegszorító csomagot és már módosítani kellett. Vagy vehetnénk példának az on-line szerencsejáték megadóztatását. Ezt a világon még senki nem tudta megoldani, de Matolcsy György jobb agyféltekéjével már azt is tudja, hogy mennyi fog belőle bejönni. Naná, hogy nem hiszik el neki.
2. az intézkedések lehetetlenné teszik a növekedést, tehát kiigazítás nem tudja majd fenntartani magát és a hiány ki fog újulni.

Vidéki 2012.11.05. 11:05:42

Lord_Valdez !

1. Írod: "Azért szkeptikusak a magyar számokkal kapcsolatban, mert...ránézésre is látszik, hogy hasra ütéssel generáltak."

Itt van a gond a te mentalitásoddal és a biztos urak mentalitásával is.

Érzelmi alapon, ránézésre é hasra ütésre támaszkodva döntenek.

2. Írod: „2. az intézkedések lehetetlenné teszik a növekedést, tehát kiigazítás nem tudja majd fenntartani magát és a hiány ki fog újulni.”

A Világgazdaság szaklapban Szerző: Wéber Balázs jól láttatta, a görög extrém példára hivatkozva:

" Az EU-IMF-EKB szoríts meg minél jobban receptje nem működik. Részben azért nem, mert mélyíti a recessziót és egekbe lövi a munkanélküliséget"…

Bizonytalanság és gazdasági növekedés
2012.11.04. 11:54 cikket, amihez most hozzászólsz, szintén petepeter írta.

A Magyar Narancs 2012/35. számában ugyancsak petepeter,

nem csak a görög helyzetre,

hanem az EU-ra kiterjesztve fogalmazza meg azt,

hogy szoríts meg minél jobban recept nem hozza meg a várt hatást, hanem tartósítja a recessziót:

„A megszorító fiskális politika békeidőben is nagyon népszerűtlen, hiszen senki sem szereti a magasabb adókat és a kiadások csökkentése is jövedelmek elvesztésével jár.

A régió gazdasági helyzetét azonban különösen súlyossá teszi, hogy a huzamosabb ideje tartó költségvetési szigor eredménye még mindig nem látszik,

az adósságráták nemigen csökkennek,

sőt, a válság sok tekintetben súlyosbodik.

A megszorítások ugyanis csökkentik a termékek iránti keresletet, így rövid távon visszafogják a kibocsátást.

Európában a recesszió ma nem utolsósorban éppen a költségvetési szigor következménye.

A megszorító politikát ellenző hangok erősödése természetes folyománya a tartós vergődésnek.

Az ellentábor (a „növekedést ösztönzők”) éppen a költségvetési szigor recessziós következményével szokott érvelni.

Szerintük a GDP csökkenése nem átmeneti káros mellékhatás csupán.

Ha a megszorítás miatt visszaesik a gazdasági teljesítmény, az nemcsak az adóság/GDP arányt rontja, de a GDP-vel szorosan együttmozgó adóbevételekben is kiesést okoz.

Ennek pedig növekvő deficit és adósság a következménye,

amit csak újabb megszorításokkal lehetne korrigálni.

Rossz körbe kerülünk.

A megszorítások további megszorítások végeláthatatlan folyamatához vezetnek, anélkül, hogy az eredeti adósságproblémán enyhíteni tudnának.” (Írta: petepeter)

3. Elképesztő az a következetlenség, ami a Lord Valdezhez hasonló urak és elvtársak agyában uralkodik.

Kiváló dolognak tartják, hogy az EU biztos urak ránézés és hasra ütés alapján rendre visszavágják költségvetéseinket

további megszorításokat követelve,

ugyanakkor nem képesek felfogyni, hogy „Európában a recesszió ma nem utolsósorban éppen a költségvetési szigor következménye.”

A Lord inasának sokkal több esze lehet, mint magának a Lordnak.

Persze a beltenyésztés az arisztokratáknál is megnövelte recesszív gének manifesztálódásának veszélyét, ami arisztokratáknál például a hülyülésben is megmutatkozott.

Lord_Valdez · http://liberatorium.blog.hu/ 2012.11.05. 19:35:23

@Vidéki:
Ez nem mentalitásbeli probléma. Amikor valaki olyanokat számszerűsít, mint pl. a gazdaság fehéredése, akkor azt egyszerűen nem lehet komolyan venni.

A megszorítás mindig szívás, recesszió idején különösen. Ugyanakkor ez nem jelenti azt, hogy elkerülhető.
A megszorítás egy szükséges rossz. Azért szükséges, mert másképp elszáll az adósság a francba. Viszont a megszorítások közt is van rossz és van még rosszabb. A bankadó a legrosszabbfajta.
És ennek nincs valós alternatívája. Ha most vadul költekezni kezdene az állam, akkor abból maximum csak magas infláció lenne, de növekedés nem. A növekedéshez stabilitás is kell, az pedig hiányzik. A fiskális fegyelmezetlenség pedig még ennek is csak árt.

Nem a mi agyunkban van következetlenség, hanem a tiedben üresség. Nem érted az összefüggéseket és ezért azt utálod, aki többet tud.

bankvezér 2012.11.06. 08:09:33

Vidéki és Lord_Valdez!
Ti leginkább azért vitatkoztok, mert egészen más platformon álltok.
Vidéki a nemzeti, Lord_Valdez a nemzetközi tőke mellett szól.

Lord_Valdez · http://liberatorium.blog.hu/ 2012.11.06. 11:04:20

@bankvezér:
facepalm.
Nem, a gazdaság komolyan vétele nem azt jelenti, hogy a nemzetközi tőke mellett szól valaki. Azt elismerem, hogy a realizmus messze nem annyira lelkesítő, mint Matolcsy tündérmeséje, de ez az ország érdeke, nem az álmodozás.

bankvezér 2012.11.06. 12:29:13

@Lord_Valdez:
Látni kellene végre, hogy tündérországban vagyunk, ahol folyamatosan mesélnek (hazudnak).
Korábban az volt a tündérmese címe, hogy "Dübörög a gazdaság" meg az, hogy "A pannon puma ugrani készül".
Vannak,akik még most is visszasírják ezeket a meséket.

pandava 2012.11.06. 15:45:11

@bankvezér: @bankvezér: ritka pillanat de egyetértünk!:)

Én is úgy látom, hogy külön platformon állnak. Vidéki -szerintem- amolyan politikai-bulvár fogyasztó.
Könnyen lehet, azt is tudja bajnainak hány libája volt, a gazembernek.

Szerintem lord erről nem sokat tud, nem is érdekli. Ellenben politikai elfogultság mentesen nagyjából meg tudja itélni pl. a kafetéria adóemelés költségvetési hatását.

Vidéki jobban tudja kit kell utálni, kire kell szavazni, lord jobban tudja mit kellene csinálni.

És te melyiket tudod, bankvezér?

(Vidéki, nem sértésnek szánom, általánosítok, ne vedd magadra)

bankvezér 2012.11.06. 17:19:29

@pandava:
Én azt tudom, amit mások nem.
De van úgy, hogy azt hiszem tudok valamit, aztán kiderül, hogy mégsem. :)
Most például tudom, hogy az Orbán-kormány szándékosan szítja a bizonytalanságot. Ezzel a nemkívánatos piaci szereplőket próbálja gyengíteni.

bankvezér 2012.11.06. 21:36:30

@pandava:
"mely piaci szereplőket?"
Hát amelyeket különadóval sújt.
Leginkább multikat...
Más: Mi volt az a téma, ahol jót anyáztunk? :)) Én úgy emlékszem, hogy devizahitelek...
Hmmm?

Lord_Valdez · http://liberatorium.blog.hu/ 2012.11.07. 07:18:51

@bankvezér:
Ha valaki szándékosan csinálja a bizonytalanságot az még rosszabb.
A bizonytalanság nem szelektív, minden szereplőt érint. Lehet, hogy a multik többet veszítenek vele, de a kisebb cégek kevésbé tőkeerősek, ezért sérülékenyebbek vele szemben.

Vidéki 2012.11.07. 09:04:28

@bankvezér:

A bankokat, bankvezérek irányítják.

Ők is emberek, emberi motivációkkal rendelkeznek, sőt „horribile dictu” emberi hibáik is lehetnek.

Te határozottan meg vagy győződve:

„Most például tudom, hogy az Orbán-kormány szándékosan szítja a bizonytalanságot.”

„A Magyar Nemzeti Bank (MNB) elnöke az 50. Közgazdász Vándorgyűlésen kijelentette:

hagyni kellene a bankokat, hogy nyereséget termeljenek és így váljanak érdekeltté a hitelezés bővítésében.”

Korábban is hagyták őket és mi lett a nóta vége?

A 2008-as hatalmas ingatlanpiaci válság, ami aztán az amerikai adófizetőknek is rengeteg pénzébe került.

A 2008-as válság után az USA-ban hatalmas állami pénzek felhasználásával konszolidálták a legnagyobb bankokat, amelyek hazárdírozva korábban hatalmas összegeket kaszáltak.

Cinikus közgazdászok ott erről így vélekedtek: "A nyereséget privatizálják, a veszteséget szocializálják."

Ami azt jelenti, hogy a "szent és sérthetetlen magántulajdon" nem mindig jön létre "szeplőtelen fogantatás" révén.

Nemrégiben a brit pénzügyi felügyelet (FSA) és a Barclays bejelentette, hogy a bank

290 millió font (csaknem 110 milliárd forint) bírságot fizet,

mivel kiderült, hogy a befektetési ágazat kereskedői még a 2008-2009-es pénzügyi válság előtt éveken át manipulálták a globális, illetve az euróövezeti irányadó bankközi kamatlábakat, a Libort és az Euribort.

Ez minden idők legnagyobb banki pénzbüntetése globális szinten is.

George Osborne brit pénzügyminiszter azonban, a londoni alsóházban tartott tájékoztatóján felfedte, hogy már az HSBC, a Royal Bank of Scotland, a Citigroup és a UBS is vizsgálat alatt áll az ügyben.

Osborne szerint az FSA feltáró vizsgálata "sokkoló vádirat" a bankoknál a pénzügyi válság kirobbanása előtt

eluralkodott magatartási kultúráról.

Megszólalt David Cameron brit miniszterelnök is, kijelentve: a Barclays egész vállalatvezetésének "súlyos kérdésekre kell válaszolnia"
.
A Libor és az Euribor a globális nagybani likviditáspiac két legfontosabb irányadó kamatlába.

Ha manipulálják, az közvetlenül befolyásolhatja a bankok és egyéb pénzügyi szolgáltatók közötti több ezer milliárd dollár értékű

pénzügyi tranzakciók értékét,

közvetve pedig a lakossági jelzálogkamatokat és a hitelkártya-használati díjakat is.

Pénzügyi szolgáltatói adatok szerint a Libor 360 ezer milliárd dollár összértékű globális pénzügyi tranzakcióhoz szolgál referenciakamatként; ez a világgazdaság teljes évi hazai össztermékének (GDP) több mint az ötszöröse." (Világgazdaság)

Fogadott, vagy fogadatlan prókátorok csak a bankok érdekeit nézve szeretnék a felügyelet- és ellenőrzés-mentes állapotot számukra kiharcolni,

ami olyan korlátlanná tette profitszerzési lehetőségeiket,

amikor az adófizetők rovására hazárdírozhattak és az adófizetőkkel fizettethették meg veszteségeiket,

míg a hazárdírozás nyereségét zsebre tehették, mint a jól végzett munka megérdemelt jutalmát.

Ugyanakkor, miként egykor a nemesség, szeretik kihúzni magukat a közteherviselés szép elve alól.

A nemesség is sokáig akkora befolyással rendelkezett, hogy sikeresen mentesítette magát az efféle nyűgös terhektől.

Közteherviselés mentesen sokkal kellemesebb volt számára a lét.

Ha be akarják őket is vonni a közteherviselésbe, jól fizetett és fogadatlan prókátoraik kígyót-békát kiabálnak arra, aki ezt meg meri próbálni.

Az is elhangozhat, hogy aki ezzel próbálkozik, az „szándékosan szítja a bizonytalanságot”.

bankvezér 2012.11.07. 12:22:18

@Vidéki:

"Ha be akarják őket is vonni a közteherviselésbe, jól fizetett és fogadatlan prókátoraik kígyót-békát kiabálnak arra, aki ezt meg meri próbálni.

Az is elhangozhat, hogy aki ezzel próbálkozik, az „szándékosan szítja a bizonytalanságot”.

Az utólagos hatályú, ügyfelet sújtó törvényeket te minek neveznéd?
Egyébként a válaszod többi részével nincs gondom.

bankvezér 2012.11.07. 12:25:05

@Lord_Valdez:
Ha lepermezed a kertedet, a sok kártevő rovar mellett, a hasznos méhek egy része is elpusztulhat. Ha nem permezed le, az egész kerted tönkre megy.

pandava 2012.11.07. 18:22:03

@bankvezér: szerintem pedig szinte mindenkit, csak nem közvetlenül. Engem is.

Igen, arról. Látom mély nyomot hagyott benned:)

pandava 2012.11.07. 18:24:36

@Vidéki: amit írsz, az mese. Van némi valóságalapja, de attól még mese marad.

Ha már ennyi időd van, mesélés helyett olvashatnál, tanulhatnál is a gazdaságról. Kizárólag politika mentes forrásból.

Vidéki 2012.11.07. 19:08:29

@pandava:

Írod: „mesélés helyett olvashatnál, tanulhatnál is a gazdaságról. Kizárólag politika mentes forrásból.”

Talán te volnál az a bizonyos politika mentes forrás?

pandava 2012.11.07. 19:36:30

@Vidéki: ugyan már, dehogy is.

Ki hallott már olyat, hogy a mesélőt kioktatja a hallgató?:)

Lord_Valdez · http://liberatorium.blog.hu/ 2012.11.07. 21:51:07

@Vidéki:
"Korábban is hagyták őket és mi lett a nóta vége?

A 2008-as hatalmas ingatlanpiaci válság, ami aztán az amerikai adófizetőknek is rengeteg pénzébe került."
Mintha nem az amerikai állam és Fed fújta volna fel a buborékot.

"Ha be akarják őket is vonni a közteherviselésbe"
Mintha eddig kívül álltak volna.

@bankvezér:
Csakhogy itt nem kártevőkről van szó, hanem azokról, akik a gazdaság igen fontos szereplői.

Vidéki 2012.11.08. 09:30:45

2014-ben a GDP 3,5 százalékára emelkedik Magyarországon a deficit, szerepel a brüsszeli testület szerdán közzétett, őszi prognózisában.

A trójai király Priamus leánya Kasszandra jóstehetséggel volt megáldva.

A trójai falóval kapcsolatban is rossz előérzeteinek adott hangot:

Félek a görögőktől, még ha ajándékot hoznak is.

A brüsszeli testület jóstehetségben messze lepipálja Kasszandrát:

Még nincs is híre-hamva sem a 2014-es költségvetésnek,

de a brüsszeli testület képes megjósolni, hogy 2014-ben a GDP 3,5 százalékára emelkedik majdan Magyarországon a deficit.

Csúcs lehet az az érzés a brüsszeli testület tagjai számára, hogy ilyen rendkívüli képességeket kaptak a Gondviseléstől.

pandava 2012.11.08. 10:15:54

@Vidéki: @Vidéki: nem tudom te hol voltál az elmúlt években, de a magyar kormánytól minden szervezett jobb, megbízhatóbb gazdasági előrejelzéseket adott a magyar gazdaságra vonatkozóan.

bankvezér 2012.11.09. 08:58:38

@Lord_Valdez:
"Csakhogy itt nem kártevőkről van szó, hanem azokról, akik a gazdaság igen fontos szereplői. "

A kormánynak erről más a véleménye.

Vidéki 2012.11.09. 09:00:47

@pandava:

Tisztességes meteorológusok rengeteg adat, aktuális műholdtérképek alapján teszik meg rövid távú előrejelzéseiket.

Ha nem állnának rendelkezésükre valami oknál fogva a szükséges alapadatok, tisztességes meteorológusok ki sem nyitnák a szájukat.

A brüsszeli jósda nagy mellénnyel és teljes biztonsággal megjósolta, hogy két év múlva mekkora hiánnyal fog zárni az a költségvetés, amely nemhogy nincs kész, de még hozzá sem kezdtek a tervezéséhez.

A brüsszeli jósda teljesítménye mindenesetre lefegyverző.

Nemzetközi szervezetek tucatjai nap mint nap küszködnek, hogy negyedévente frissített jelentéseikben naprakész gazdasági előrejelzéseket tehessenek, igazodva a legújabb nemzetközi folyamatokhoz.

A brüsszeli jósda maga mögé utasítja akár a Világbankot, a Nemzetközi Valutaalapot, az OECD-t és bármely nemzetközi gazdaságkutató intézetet, mert eurócentnyi pontossággal már most látja, mi lesz 2014. december 31-én Magyarországon.

Erre a speciális teljesítményre csak Magyarországgal kapcsolatban képes!

bankvezér 2012.11.09. 09:02:20

@pandava:
"Igen, arról. Látom mély nyomot hagyott benned:) "

Igazából csak azért, mert végtelenül utálom a hazudozást, a szándékos megtévesztést. És persze az ezekkel való próbálkozást is.

bankvezér 2012.11.09. 09:05:19

@Vidéki:
Nyugodtan írd le, hogy politikai szándékból támadja Brüsszel Magyarországot. Ez már a nem hozzáértők számára is nyilvánvaló.
Csak a hazugok próbálják ezt letagadni.

pandava 2012.11.09. 18:59:13

@Vidéki: a meteorológusok modellek futási eredményeiből adnak előrejelzést, nem műholdképek felett merengve.

Nézd, maga a kormány is "nagy mellénnyel és teljes biztonsággal megjósolta, hogy két év múlva mekkora hiánnyal fog zárni az a költségvetés, amely nemhogy nincs kész, de még hozzá sem kezdtek a tervezéséhez. "

De ha te úgy szereted a kormányodat, a fideszt, vagy esetleg a kdnpt, mint én a szép kis dagi macskámat, akkor nem csoda hogy zavar, hogy az eu fél százalékkal csúnyábbat mond. De az érzelmeidet talán nem kellene így kiteregetned:)

pandava 2012.11.09. 19:00:20

@bankvezér: azt mondják az idő mindent megszépít. Úgy látom nálad éppen elcsúfít.:)

bankvezér 2012.11.09. 19:11:50

@pandava:
Boldog mosollyal a nyakadba kellene borulnom, amiért félre akartál vezetni? :)

pandava 2012.11.09. 19:30:21

@bankvezér: akart téged a nyavalya félrevezetni. Nem te vagy ám a világ közepe, hogy én is meg mások is téged vezetgetnének!:)

bankvezér 2012.11.09. 21:08:04

@pandava:
Akkor te a tudatlanságod miatt, jóindulatúan beszélsz butaságokat? :)

pandava 2012.11.10. 14:05:14

@bankvezér: na tessék! Nem elég, hogy azt hiszi ő a világ közepe, de még a bölcsek kövét is magáénak véli.

Azt hiszem ilyen egy igazi, elhivatott jobbos szavazó:D

bankvezér 2012.11.10. 14:43:36

@pandava:
Én, mint elhivatott jobbos szavazó???
Nagyon tévedsz. Én a józan ész oldalára próbálok állni.
Ezt olvastad már ? Kicsit régi, de most is érvényes.
bankar.blog.hirszerzo.hu/entry/22263

aszora 2012.11.15. 20:48:11

@Lord_Valdez:
"Mivel globálisan nagy a bizonytalanság, ezért a biztos országok ebből tudnak profitálni. "

Pontosan ezt gondolom én is.
Ezért gondolom azt, hogy a magyar gazdaságpolitika jelentős részben "félrekezelte" a bajokat, annak ellenére, hogy bizonyos intézkedések a rövidtávú egyensúlyt javították, és bizonyos konfliktusok tkp. elkerülhetetlenek voltak, számos egyensúlyjavító intézkedés viszont elmaradt, elsősorban a kiadási oldalon, az így-úgy valóban megszerzett fiskálismozgástérrel pedig nem igazán jól sáfárkodtak...
süti beállítások módosítása