én meg úgy tudtam, eddig, hogy a kormányzati vásárlások multiplikátora nagyobb, mint az adómultiplikátor. de lehet, hogy rosszul van a tankönyvekben.

hmm kormányzati megrendelések adók holtteherveszteségek és a többi kérdéskörében:
1 a kormányzat ugye nem tud előállítani semmi újat, csak újra elosztani tud?. (jobb helyeken ma már a fiskális és monetáris politika külön vált)
2 hogy jött ebbe a kérdéskörbe az adózás?

/Potter

@kozgaztanar: Lehet, hogy nem jó tankönyvet olvasol.

Az egész multiplikátorral midig is két bajom volt. A multiplikátornak gyors ütemben esnie kell a kormányzati kiadások növelésével, különben szimplán az elvonás növelésével és lehetne nagyságrendileg növelni a "jólétet". Másrészt a GDP-ben a G-t vagyis a kormányzati kiadásokat költségen számítják be, tehát két kormányzati kiadásnak ugyanakkora a hozzáadott értéke, ha ugyanannyiba került. Pedig az nem mindegy, hogy gödröket ásnak és temetnek be, vagy modjuk utakat építenek. A kiadások gyors növelése közben pedig elég természetesnek tűnik, hogy a dolog a gödörtermelés felé fog elmozdulni.

@Luzitán: hupsz, akkor had világosodjak meg, hogy melyik tankönyvet kéne, ahol nem ez szerepel?
@jvizkeleti: nyilván nem mindegy, hogy a köz mire költ, ráadásul a költés szerkezete a kínálati oldalra (mármint az üzleti szektorra) is jócskán hatást gyakorol

@kozgaztanar: Stephen D. Williamson:
Makroökonómia, Osiris 2009.

@kozgaztanar: itt egy régebbi poszt erről a mankiw blogon:

gregmankiw.blogspot.com/2008/12/spending-and-tax-multipliers.html

@dr.Wander: Erre azt tudom mondani, hogy majd meglátjuk. A gyakorlati probléma az, hogy nincsenek párhuzamos univerzumok, vagyis ha már valamelyik (gov. spending növelés) megtörtént, akkor a másik alternatíva nem pörgethető végig azonos kiinduló feltételekkel ugyanazon a gazdaságon, vagyis marad az elméleti spekuláció: mi lett volna ha?

@petepeter: köszönöm, megnéztem. tetszik.
idézek is belőle:
G átmeneti emelkedése (333. oldal) "megemeli az aggregált kibocsátást és a foglalkoztatást, ám ennek ára van." C és I csökken - kiszorítási hatás
G tartós emelkedése (335. oldal) "itt nem érvényesül a kiszorítási hatás a magánkiadásokra nézve ... Mivel a kínálati görbe nagyobb mértékben tolódik jobbra, ha a kormányzati kiadások emelkedése tartós, és nem átmeneti, ezért ekkor a kibocsátásnak jobban kell bővülnie."