nem a pék jóindulatától

"Az embernek ... állandóan szüksége van felebarátai segítségére, de ezt hiába várja pusztán a jóindulatuktól. [...] Ebédünket nem a mészáros, a sörfőző vagy a pék jóakaratától várjuk, hanem attól, hogy ezek saját érdekeiket tartják szem előtt." Adam Smith

Friss topikok

Címkék

30 as évek válsága (13) 4 1 (2) acemoglu (9) adam smith (6) adórendszer (29) adósság (11) adótudatosság (2) aea meetings (1) aghion (1) alan greenspan (3) alvin roth (1) argentína (1) árindex (2) árszabályozás (2) árverés (1) autóvásárlás (3) bankállamosítás (3) bastiat (3) becker (3) behaviorizmus (32) big government (2) bizalom (1) biztonság (1) buborék (5) bűnözés gazdaságtana (3) clark (4) credit crunch (1) daniel kahneman (1) defláció (3) depresszió (3) devizahitelek (2) devizapiac (1) diszkrimináció (3) döntéselmélet (2) drogpolitika (4) egészséggazdaságtan (4) elmélettörténet (1) energia (2) erkölcsi kockázat (8) értékek (3) értékpapírosítás (2) euró (12) európa (2) externáliák (1) fejlődésgazdaságtan (22) fejlődésgazdasgtan (2) félelem (1) felsőoktatás (9) fiskális politika (46) foci (5) fogyasztóvédelem (2) forint (2) francia (1) friedman (4) gary becker (6) gazdasági növekedés (11) gazdaságpolitika (47) gazdaságtörténet (7) gdp (2) globális aránytalanság (20) globalizáció (6) görög válság (12) hayek (4) humor (2) imf (11) imf hitel (2) incidencia (1) index (1) inferior (10) infláció (15) ingatlanpiac (1) interjú (14) io (1) irving fisher (1) it (1) izrael (1) japán (6) járadékvadászat (1) játékelmélet (4) jog és közgazdaságtan (5) john list (1) kamat (6) kapitalizmus (10) karácsony (1) kerékpár (1) kertesi gabor (1) keynes (12) keynesizmus (19) kezdi gabor (1) kína (19) kísérlet (2) klímaváltozás (7) költségvetés (6) konferencia (1) könyvismertetés (4) környezetgazdaságtan (4) korrupció (1) közjószág (2) közösségi gazdaságtan (3) krugman (23) külföldi segélyek (5) külföldi tőke (4) kvíz (1) lettország (1) likviditási csapda (3) luxus (4) maffia és allami transzferek területi eloszlása (1) magyar (23) makroökonómia (55) mancur olson (1) mankiw (1) maurice allais (1) megtakarítás (5) microfinance (1) migráció (2) mikroökonómia (20) mikroszimuláció (1) minimálbér (1) mnb (2) monetáris politika (22) multik (2) munkahelymegőrzés (5) munkapiac (22) murphy (4) nber (1) német (4) nobel díj (17) normál (1) nudge (6) nyugdíjrendszer (2) oecd (1) ökonometria (27) oktatási (44) olajárak (3) olasz (1) olivier blanchard (1) olson (1) paternalizmus (1) patrióta gazdaságpolitika (4) paul romer (1) paul samuelson (1) pénzillúzió (3) pénzügyi (6) pénzügyi rendszer (9) pénzügyi szabályozás (14) pénzügyi válság (16) piacgazdaság (1) pigou (1) politikai gazdaságtan (16) politikai intézményrendszer (13) portfolioblogger (126) profit (1) protekcionizmus (10) reform (2) rendszer (1) rendszerkockázat (1) richard thaler (1) rosling (1) shapley (1) shiller (1) Sims (1) stabilizáció (1) steven levitt (2) stigler (1) stizlitz (1) szabad piac (7) szabályozás (9) szociális támogatás (3) támogatás (4) tanulság (3) ted (3) tőkeáramlás (2) transzformációs válság (1) újraelosztás (1) usa (28) üzleti ciklus (8) válság (41) válságelemzés (20) válságkezelés (19) válság okai (9) valutaárfolyam (14) verseny (8) vita (27) yale (2) Címkefelhő

Menedzser vagy tudós?

2010.03.28. 13:17 eltecon

Hazai hagyományaink szerint az egyetemek felső szintű adminisztratív vezetőit (mindenekelőtt a rektort, de gyakran annak helyetteseit is) a professzori kar legtekintélyesebb tagjai közül választják. A végső döntés bizonyára sok tényezőn múlik, de abba a körbe, ahonnan a rektorságra pályázhat, biztosan nem menedzseri erények alapján kerül az ember. Vagyis a rektor inkább tudós, mint gyárigazgató.

Szoktuk is ezt emlegetni olyankor, amikor a hazai állami egyetemek legendásan alacsony hatékonyságú erőforrás-gazdálkodására keresünk magyarázatot. Nemcsak a tudós vezetők üzemgazdasági ismereteinek és rutinjának szükségszerű hiányára gondolunk ilyenkor, hanem arra is, hogy a tudományos eredmények elérése iránt mélyen elkötelezett ember költségekre, költséghatékonyságra való érzékenysége szükségszerűen kisebb, mint egy menedzseré. S ha a téma szóbajön, soroljuk is külföldi, mindenekelőtt angolszász országokbéli tapasztalatainkat arról, hogy azon az egyetemen, ahol egy évig cserediákok vagy vendégprofesszorok voltunk, egy tudományosan noname, de igen határozott, s mindenekelőtt a kontrollingban járatos figura volt a prezident. Volt is ott rend, mind a bér, mind a vagyongazdálkodás rendben volt, s az adósságot is keretek között bírták tartani.

Nos, Amanda Goodall (University of Warwick) könyvében (Socrates in the Boardroom: Why Research Universities Should Be Led by Top Scholars — Amanda H. Goodall — Princeton, NJ: Princeton University Press, 2009; 208 pp.) amellett érvel, hogy - leglábbis a top kutatóegyetemek esetében - az adminisztratív vezetőknek igenis a legjobb tudósok közül kell kikerülniük.

További ismertetések és kritikák a könyvről itt és itt. A kutatóegyetemi címek és azzal járó státusok odaítélése éppen most van nálunk folyamatban, bár az persze valószínűtlen, hogy a Goodall által megfogalmazott szempontokat e döntés során figyelembe vennék.


13 komment

Címkék: felsőoktatás

A bejegyzés trackback címe:

https://eltecon.blog.hu/api/trackback/id/tr681874682

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.

avicularia 2010.03.28. 20:38:29

ez a poszt tulajdonképpen miről szól?

Mivel érvel az illető a könyvében?

Vannak jelei a változásnak itthon?

Nyugaton mióta menedzseribb a szemlélet az egyetemek vezetésében?

Ott könnyen ment az átállás?

Egy rövid irományt felvezetni, taglalni és ügyesen lezárni nyugaton tanítanak? Vagy ott sem?

Netuddki. 2010.03.28. 21:09:41

@avicularia: Szerintem ez csak egy fizetett reklám, ami "véletlenül" kikerült Index címlapra. Pedig még egy fia 3.1415csa sincs benne.

szakértőbb 2010.03.28. 21:36:32

Pompas poszt:-)
Kerhetnek egy konkret peldat az elso mondat igazolasara? Mer' en nem latok olyat kis hazankban, hogy a leghiresebb/legnevesebb professzorok mennenek rektornak... Ti igen?

boldii10 2010.03.28. 22:05:00

@szakértőbb: És ha nem a leghíresebb, akkor mi van? Egy egyetemi tanári ranghoz ugyanúgy le kell tenni tudományosan valamit -és nem keveset- az asztalra, innetől a kérdés lényegtelen.

deee 2010.03.28. 22:51:50

Az angolszász világban is szét lehet nézni manapság, hogy milyen hiányokat halmoznak fel az egyetemek. Bődületes számokról van szó olyan patinás intézményeknél is, mint például a Harvard.

Véleményem szerint egy egyetem a jövőbe befektetés (nem csak egyéni szinten, hanem társadalmilag is), úgyhogy egyenesen hibás egy rövidtávú haszonra hajtó szűklátókörű managert a legfőbb döntési pozícióba helyezni.

TroppauerHümér 2010.03.28. 22:59:16

A probléma az, hogy az egyetemre sokan úgy tekintenek, mint gazdasági egységre, amit ráadásul maradványelv alapján finanszíroznak. Egy menedzser típusú vezető nyilván alkalmasabb az ilyesfajta szemléletmód levezénylésére, mint egy egyetemi tanár.

Ez azonban torz szemlélet. Csak két példa: az alapkutatások szükségességéről minden egyes politikusgenerációt külön kell meggyőzni. A másik: az ország oktatásának tragikus helyzete nagyrészt finanszírozási problémákra vezethető vissza, persze elsősorban a közoktatásban, de a tanárképzés és a helyzet megítélése mégis az egyetemek feladata.

Egy professzor-rektornak van esélye arra, hogy a nagypolitika is meghallja a szavát, képes érvelni a különböző fórumokon, sőt arra is, hogy vezetőként akár kockázatokat is vállalva ne engedjen évszázados értékeket tönkretenni tiszavirág életű politikusok szűklátókörű fiskális politikája által.

Amerika helyzete annyiban kicsit más, hogy a brain drain révén csak később veszik észre a saját oktatási rendszerük problémáit. Mi ezt nem engedhetjük meg magunknak.

C10H12O6 2010.03.29. 00:13:22

"TroppauerHümér : A probléma az, hogy az egyetemre sokan úgy tekintenek, mint gazdasági egységre, amit ráadásul maradványelv alapján finanszíroznak. "

Ha már valaki oktatás/kutatásra pénzt ver el, és ezt szinte csak jórészt közpénzből, akkor engedd már meg, hogy gazdasági egységként is nézzek az egyetemre, amitől valamilyen mérőszámok mentén, de eredményt várok.
A baj az, hogy teljesen mindegy, hogy mit is találunk ki a mérésre, a magyar egyetemek a béka zöld, nyálkás popója alatt vannak.

Felvett hallgatólétszámot 30%-ra csökkenteni.
A diákok utáni fejkvótát 10-szerezni.
A felsőoktatási műintézmények 50% minimum bezárni.
Megszabni, hogy az oktatók minimum 30%-a legyen külföldi top egyetem vendégtanár.
A magyar oktatóknak meg igazi mérőszámokat rendelni a teljesítményükhöz.
A tanszékvezető és felfelé pedig 5 évente pályázik a posztra.
Szerintem elég sokan elkezdenek elhullani, vagy szorgoskodni.

TroppauerHümér 2010.03.29. 01:00:32

@C10H12O6: Körülbelül ez az, amit mostanság "kutatóegyetem" címszó alatt próbálnak véghezvinni.
Tévedsz, ha azt hiszed, hogy az általad leírtak ellen a jó (magyar) egyetemek tiltakoznak. Mert van pár azért, Szeged biológiából, az ELTE matekból például.

De mindezt ésszel kell csinálni, nem fűnyíróval, egyenszósszal, mint a bolognai a tanárképzésre.

TroppauerHümér 2010.03.29. 01:26:32

@C10H12O6: Ha tudsz normális mérőszámokat, szívesen hallgatom. Arról már nem is beszélek, hogy a tanári teljesítményt hogyan lehetne mérni. De még a szokásos tudományos mérőszámokkal is van pont elég gond: a publikációk száma, összhossza mind kijátszható pozitív és negatív irányba is, az impakt faktorról ne is beszéljünk, teljesen torz eredményt ad alkalmazott/nem alkalmazott vonatkozásban, sőt az elméleti területek egymáshoz való viszonyában is. A "külföldi top egyetem vendégtanár" sem tudja megítélni a szűk szakterületén kívül eső dolgok valódi értékét, annyira széles lett a tudomány, legfeljebb csak a saját szemétdombja felé kapirgálhat másokat oda, ami témaváltást jelenthet, de javulást nem feltétlenül. A három chicagoi egyetem közül nálad hány "top" van? És ha egy tanszéknek a szerinted "nem top"-pal van kapcsolata, akkor az automatikusan "rossz tudományt" csinál?

Ezek mind rohadt nehéz kérdések, amit csakis úgy lehet kezelni, hogy a problémákat a vezetés érdemben, tartalmilag gondolja át, nem pedig egy hozzá nem értő valamiféle általános könyvszagú elvek vagy mutatók alapján.

Rántott máj (törölt) 2010.03.29. 01:54:09

@C10H12O6:
A kisebbik baj, hogy rosszindulatú a hozzászólásod, a nagyobbik, hogy fogalmad sincs arról, amiről beszélsz.
"Ha már valaki oktatás/kutatásra pénzt ver el, és ezt szinte csak jórészt közpénzből, akkor engedd már meg, hogy gazdasági egységként is nézzek az egyetemre, amitől valamilyen mérőszámok mentén, de eredményt várok. "
Rögtön jó a kezdés. Először is mi az, hogy pénzt ver el? Szerinted az orvosok, mérnökök, tanárok képzésére költött pénz elvert pénz? Menj akkor Afrikába lakni, lehetőleg olyan helyre, ahol nincs közoktatás.
Amúgy pont az a baj a menedzseri szemlélettel, szűk látókörű és mindig csak a rövidtávú hasznot nézi, és a mérőszámokat is azokhoz próbálja igazítani. De rövid távon hogy méred pl. egy orvosi egyetem valós teljesítményét, azaz az általa nyújtott oktatás minőségét?
"Felvett hallgatólétszámot 30%-ra csökkenteni."
Azért akiket már felvettek, azok maradhatnak, ugye? Egyébként kicsit csúsztatsz, mert a magas hallgatói létszámot az egyetemek hibájaként állítod be, pedig alapvetően a rossz oktatási politika eredménye. Pokorni kimondta, hogy azt akarja elérni, hogy minden második magyarnak legyen diplomája, aztán ehhez igazították a finanszírozási rendszert. Az utolsó szög pedig az érettségi megreformálása volt.
"A felsőoktatási műintézmények 50% minimum bezárni."
Itt jön be a TroppauerHümér felvetése: hogyan döntöd el, melyiket zárd be?
"Megszabni, hogy az oktatók minimum 30%-a legyen külföldi top egyetem vendégtanár."
Ez ordító baromság. Először is őket is meg kellene kérdezni, akarnak-e Magyarországon dolgozni :D
Ha mondjuk csak egy egyetemre valót találunk, akkor az ELTÉ-n kívül zárjunk be minden egyetemet? :D Ha az egyik egyetemnek meghal egy toptanárja, addig zárjuk be, amíg nem talál újat? :D
"A magyar oktatóknak meg igazi mérőszámokat rendelni a teljesítményükhöz."
Olvasd el TroppauerHümer hozzászólását. A tudományos tevékenység mérése nem a magyar oktatás szándékos bűne, hanem világszintű probléma. Az oktatási teljesítményé talán még nehezebb. Egyébként meg felejtsétek már el, hogy az egyetemekre csak és kizárólag oktatási intézményként tekintetek. Ha van egy zseniális tudós, azt had tartsa már meg az egyetem akkor is, ha tragikusan rossz előadó, és had ne kelljen már lecserélni egy tehetségtelen, de az alapozótantárgyakat sokkal hatékonyabban előadó valakire.
"A tanszékvezető és felfelé pedig 5 évente pályázik a posztra."
Bocs, de ez most is így van, a közalkalmazotti törvény nem is tenné lehetővé ,hogy pályáztatás nélkül töltsék be valakivel a posztot. Bár lehet, hogy nem öt, hanem kétévente szokták kiírni, azt nem tudom.
"Szerintem elég sokan elkezdenek elhullani, vagy szorgoskodni."
Fasza. Áruld már el, mire fel állítod, hogy az egyetemi oktatók nem dolgoznak?

noirp 2010.03.29. 08:15:44

Az én rektorom történetesen tetőtől talpig menedzser volt. 30 éve vezetőképzéssel foglalkozik és a képességei, habitusa stb. alapján is egyértelmű, hogy menedzser, nem tudós.

Sikerült is szétrohasztania azt a néhány szakot/tanszéket, aminek voltak értékelhető tudományos eredményei és amiről egyáltalán ismerték az egyetemet. Mert nem kőccséghatékony.

Most van (a tengődő alapítószakok mellett) humánerőforrás-input-output-menedzser, meg répagazdálkodás szak. Igaz, hogy 15 másik is van belőle az országban. Node szarér-hugyér lehet e szakokon diplomát gyártani, s ez a lényeg.
Hurrá!

noirp 2010.03.29. 08:17:21

@szakértőbb: Én??? Előbb láttam zöld szamarat.

Bcitylife 2010.03.29. 12:37:13

@szakértőbb: Hát például az ELTE mostani rektora egészen rendes tudós hírében áll.
süti beállítások módosítása