ez a poszt tulajdonképpen miről szól?

Mivel érvel az illető a könyvében?

Vannak jelei a változásnak itthon?

Nyugaton mióta menedzseribb a szemlélet az egyetemek vezetésében?

Ott könnyen ment az átállás?

Egy rövid irományt felvezetni, taglalni és ügyesen lezárni nyugaton tanítanak? Vagy ott sem?

@avicularia: Szerintem ez csak egy fizetett reklám, ami "véletlenül" kikerült Index címlapra. Pedig még egy fia 3.1415csa sincs benne.

Pompas poszt:-)
Kerhetnek egy konkret peldat az elso mondat igazolasara? Mer' en nem latok olyat kis hazankban, hogy a leghiresebb/legnevesebb professzorok mennenek rektornak... Ti igen?

@szakértőbb: És ha nem a leghíresebb, akkor mi van? Egy egyetemi tanári ranghoz ugyanúgy le kell tenni tudományosan valamit -és nem keveset- az asztalra, innetől a kérdés lényegtelen.

Az angolszász világban is szét lehet nézni manapság, hogy milyen hiányokat halmoznak fel az egyetemek. Bődületes számokról van szó olyan patinás intézményeknél is, mint például a Harvard.

Véleményem szerint egy egyetem a jövőbe befektetés (nem csak egyéni szinten, hanem társadalmilag is), úgyhogy egyenesen hibás egy rövidtávú haszonra hajtó szűklátókörű managert a legfőbb döntési pozícióba helyezni.

A probléma az, hogy az egyetemre sokan úgy tekintenek, mint gazdasági egységre, amit ráadásul maradványelv alapján finanszíroznak. Egy menedzser típusú vezető nyilván alkalmasabb az ilyesfajta szemléletmód levezénylésére, mint egy egyetemi tanár.

Ez azonban torz szemlélet. Csak két példa: az alapkutatások szükségességéről minden egyes politikusgenerációt külön kell meggyőzni. A másik: az ország oktatásának tragikus helyzete nagyrészt finanszírozási problémákra vezethető vissza, persze elsősorban a közoktatásban, de a tanárképzés és a helyzet megítélése mégis az egyetemek feladata.

Egy professzor-rektornak van esélye arra, hogy a nagypolitika is meghallja a szavát, képes érvelni a különböző fórumokon, sőt arra is, hogy vezetőként akár kockázatokat is vállalva ne engedjen évszázados értékeket tönkretenni tiszavirág életű politikusok szűklátókörű fiskális politikája által.

Amerika helyzete annyiban kicsit más, hogy a brain drain révén csak később veszik észre a saját oktatási rendszerük problémáit. Mi ezt nem engedhetjük meg magunknak.

"TroppauerHümér : A probléma az, hogy az egyetemre sokan úgy tekintenek, mint gazdasági egységre, amit ráadásul maradványelv alapján finanszíroznak. "

Ha már valaki oktatás/kutatásra pénzt ver el, és ezt szinte csak jórészt közpénzből, akkor engedd már meg, hogy gazdasági egységként is nézzek az egyetemre, amitől valamilyen mérőszámok mentén, de eredményt várok.
A baj az, hogy teljesen mindegy, hogy mit is találunk ki a mérésre, a magyar egyetemek a béka zöld, nyálkás popója alatt vannak.

Felvett hallgatólétszámot 30%-ra csökkenteni.
A diákok utáni fejkvótát 10-szerezni.
A felsőoktatási műintézmények 50% minimum bezárni.
Megszabni, hogy az oktatók minimum 30%-a legyen külföldi top egyetem vendégtanár.
A magyar oktatóknak meg igazi mérőszámokat rendelni a teljesítményükhöz.
A tanszékvezető és felfelé pedig 5 évente pályázik a posztra.
Szerintem elég sokan elkezdenek elhullani, vagy szorgoskodni.

@C10H12O6: Körülbelül ez az, amit mostanság "kutatóegyetem" címszó alatt próbálnak véghezvinni.
Tévedsz, ha azt hiszed, hogy az általad leírtak ellen a jó (magyar) egyetemek tiltakoznak. Mert van pár azért, Szeged biológiából, az ELTE matekból például.

De mindezt ésszel kell csinálni, nem fűnyíróval, egyenszósszal, mint a bolognai a tanárképzésre.

@C10H12O6: Ha tudsz normális mérőszámokat, szívesen hallgatom. Arról már nem is beszélek, hogy a tanári teljesítményt hogyan lehetne mérni. De még a szokásos tudományos mérőszámokkal is van pont elég gond: a publikációk száma, összhossza mind kijátszható pozitív és negatív irányba is, az impakt faktorról ne is beszéljünk, teljesen torz eredményt ad alkalmazott/nem alkalmazott vonatkozásban, sőt az elméleti területek egymáshoz való viszonyában is. A "külföldi top egyetem vendégtanár" sem tudja megítélni a szűk szakterületén kívül eső dolgok valódi értékét, annyira széles lett a tudomány, legfeljebb csak a saját szemétdombja felé kapirgálhat másokat oda, ami témaváltást jelenthet, de javulást nem feltétlenül. A három chicagoi egyetem közül nálad hány "top" van? És ha egy tanszéknek a szerinted "nem top"-pal van kapcsolata, akkor az automatikusan "rossz tudományt" csinál?

Ezek mind rohadt nehéz kérdések, amit csakis úgy lehet kezelni, hogy a problémákat a vezetés érdemben, tartalmilag gondolja át, nem pedig egy hozzá nem értő valamiféle általános könyvszagú elvek vagy mutatók alapján.

@C10H12O6:
A kisebbik baj, hogy rosszindulatú a hozzászólásod, a nagyobbik, hogy fogalmad sincs arról, amiről beszélsz.
"Ha már valaki oktatás/kutatásra pénzt ver el, és ezt szinte csak jórészt közpénzből, akkor engedd már meg, hogy gazdasági egységként is nézzek az egyetemre, amitől valamilyen mérőszámok mentén, de eredményt várok. "
Rögtön jó a kezdés. Először is mi az, hogy pénzt ver el? Szerinted az orvosok, mérnökök, tanárok képzésére költött pénz elvert pénz? Menj akkor Afrikába lakni, lehetőleg olyan helyre, ahol nincs közoktatás.
Amúgy pont az a baj a menedzseri szemlélettel, szűk látókörű és mindig csak a rövidtávú hasznot nézi, és a mérőszámokat is azokhoz próbálja igazítani. De rövid távon hogy méred pl. egy orvosi egyetem valós teljesítményét, azaz az általa nyújtott oktatás minőségét?
"Felvett hallgatólétszámot 30%-ra csökkenteni."
Azért akiket már felvettek, azok maradhatnak, ugye? Egyébként kicsit csúsztatsz, mert a magas hallgatói létszámot az egyetemek hibájaként állítod be, pedig alapvetően a rossz oktatási politika eredménye. Pokorni kimondta, hogy azt akarja elérni, hogy minden második magyarnak legyen diplomája, aztán ehhez igazították a finanszírozási rendszert. Az utolsó szög pedig az érettségi megreformálása volt.
"A felsőoktatási műintézmények 50% minimum bezárni."
Itt jön be a TroppauerHümér felvetése: hogyan döntöd el, melyiket zárd be?
"Megszabni, hogy az oktatók minimum 30%-a legyen külföldi top egyetem vendégtanár."
Ez ordító baromság. Először is őket is meg kellene kérdezni, akarnak-e Magyarországon dolgozni :D
Ha mondjuk csak egy egyetemre valót találunk, akkor az ELTÉ-n kívül zárjunk be minden egyetemet? :D Ha az egyik egyetemnek meghal egy toptanárja, addig zárjuk be, amíg nem talál újat? :D
"A magyar oktatóknak meg igazi mérőszámokat rendelni a teljesítményükhöz."
Olvasd el TroppauerHümer hozzászólását. A tudományos tevékenység mérése nem a magyar oktatás szándékos bűne, hanem világszintű probléma. Az oktatási teljesítményé talán még nehezebb. Egyébként meg felejtsétek már el, hogy az egyetemekre csak és kizárólag oktatási intézményként tekintetek. Ha van egy zseniális tudós, azt had tartsa már meg az egyetem akkor is, ha tragikusan rossz előadó, és had ne kelljen már lecserélni egy tehetségtelen, de az alapozótantárgyakat sokkal hatékonyabban előadó valakire.
"A tanszékvezető és felfelé pedig 5 évente pályázik a posztra."
Bocs, de ez most is így van, a közalkalmazotti törvény nem is tenné lehetővé ,hogy pályáztatás nélkül töltsék be valakivel a posztot. Bár lehet, hogy nem öt, hanem kétévente szokták kiírni, azt nem tudom.
"Szerintem elég sokan elkezdenek elhullani, vagy szorgoskodni."
Fasza. Áruld már el, mire fel állítod, hogy az egyetemi oktatók nem dolgoznak?

Az én rektorom történetesen tetőtől talpig menedzser volt. 30 éve vezetőképzéssel foglalkozik és a képességei, habitusa stb. alapján is egyértelmű, hogy menedzser, nem tudós.

Sikerült is szétrohasztania azt a néhány szakot/tanszéket, aminek voltak értékelhető tudományos eredményei és amiről egyáltalán ismerték az egyetemet. Mert nem kőccséghatékony.

Most van (a tengődő alapítószakok mellett) humánerőforrás-input-output-menedzser, meg répagazdálkodás szak. Igaz, hogy 15 másik is van belőle az országban. Node szarér-hugyér lehet e szakokon diplomát gyártani, s ez a lényeg.
Hurrá!

@szakértőbb: Én??? Előbb láttam zöld szamarat.

@szakértőbb: Hát például az ELTE mostani rektora egészen rendes tudós hírében áll.