nem a pék jóindulatától

"Az embernek ... állandóan szüksége van felebarátai segítségére, de ezt hiába várja pusztán a jóindulatuktól. [...] Ebédünket nem a mészáros, a sörfőző vagy a pék jóakaratától várjuk, hanem attól, hogy ezek saját érdekeiket tartják szem előtt." Adam Smith

Friss topikok

Címkék

30 as évek válsága (13) 4 1 (2) acemoglu (9) adam smith (6) adórendszer (29) adósság (11) adótudatosság (2) aea meetings (1) aghion (1) alan greenspan (3) alvin roth (1) argentína (1) árindex (2) árszabályozás (2) árverés (1) autóvásárlás (3) bankállamosítás (3) bastiat (3) becker (3) behaviorizmus (32) big government (2) bizalom (1) biztonság (1) buborék (5) bűnözés gazdaságtana (3) clark (4) credit crunch (1) daniel kahneman (1) defláció (3) depresszió (3) devizahitelek (2) devizapiac (1) diszkrimináció (3) döntéselmélet (2) drogpolitika (4) egészséggazdaságtan (4) elmélettörténet (1) energia (2) erkölcsi kockázat (8) értékek (3) értékpapírosítás (2) euró (12) európa (2) externáliák (1) fejlődésgazdaságtan (22) fejlődésgazdasgtan (2) félelem (1) felsőoktatás (9) fiskális politika (46) foci (5) fogyasztóvédelem (2) forint (2) francia (1) friedman (4) gary becker (6) gazdasági növekedés (11) gazdaságpolitika (47) gazdaságtörténet (7) gdp (2) globális aránytalanság (20) globalizáció (6) görög válság (12) hayek (4) humor (2) imf (11) imf hitel (2) incidencia (1) index (1) inferior (10) infláció (15) ingatlanpiac (1) interjú (14) io (1) irving fisher (1) it (1) izrael (1) japán (6) járadékvadászat (1) játékelmélet (4) jog és közgazdaságtan (5) john list (1) kamat (6) kapitalizmus (10) karácsony (1) kerékpár (1) kertesi gabor (1) keynes (12) keynesizmus (19) kezdi gabor (1) kína (19) kísérlet (2) klímaváltozás (7) költségvetés (6) konferencia (1) könyvismertetés (4) környezetgazdaságtan (4) korrupció (1) közjószág (2) közösségi gazdaságtan (3) krugman (23) külföldi segélyek (5) külföldi tőke (4) kvíz (1) lettország (1) likviditási csapda (3) luxus (4) maffia és allami transzferek területi eloszlása (1) magyar (23) makroökonómia (55) mancur olson (1) mankiw (1) maurice allais (1) megtakarítás (5) microfinance (1) migráció (2) mikroökonómia (20) mikroszimuláció (1) minimálbér (1) mnb (2) monetáris politika (22) multik (2) munkahelymegőrzés (5) munkapiac (22) murphy (4) nber (1) német (4) nobel díj (17) normál (1) nudge (6) nyugdíjrendszer (2) oecd (1) ökonometria (27) oktatási (44) olajárak (3) olasz (1) olivier blanchard (1) olson (1) paternalizmus (1) patrióta gazdaságpolitika (4) paul romer (1) paul samuelson (1) pénzillúzió (3) pénzügyi (6) pénzügyi rendszer (9) pénzügyi szabályozás (14) pénzügyi válság (16) piacgazdaság (1) pigou (1) politikai gazdaságtan (16) politikai intézményrendszer (13) portfolioblogger (126) profit (1) protekcionizmus (10) reform (2) rendszer (1) rendszerkockázat (1) richard thaler (1) rosling (1) shapley (1) shiller (1) Sims (1) stabilizáció (1) steven levitt (2) stigler (1) stizlitz (1) szabad piac (7) szabályozás (9) szociális támogatás (3) támogatás (4) tanulság (3) ted (3) tőkeáramlás (2) transzformációs válság (1) újraelosztás (1) usa (28) üzleti ciklus (8) válság (41) válságelemzés (20) válságkezelés (19) válság okai (9) valutaárfolyam (14) verseny (8) vita (27) yale (2) Címkefelhő

Parvenü - vagy csak fiatal? - tudományok

2011.09.02. 12:20 eltecon

Harminc-negyven évvel ezelőtt úgy ülhettünk végig a társadalmak lényegi vonásait taglaló egyetemi kurzusokat, hogy sem a professzorban, sem hallgatójában fel sem merült: az elhangzott markáns állításokat, tételeket szigorú empirikus tesztekkel, ízlésünktől független bizonyítékokkal illenék alátámasztani. Mi több, a szigorú módszertani kritériumok hiányát még meg is indokoltuk azzal, hogy "a társadalomtudományok mások", azoknál sem szükség, sem lehetőség nincs a természettudományok esetében megszokott tudományos módszertani elvárások érvényesítésére.

Hála istennek ez a "pongyolaságot" megengedő attitűd már a múlté, ám alig fél évszázadra tekinthet vissza az a törekvés, amely a társadalmat vizsgálóktól is elvárja a tudományos módszertanok szigorúságát, az empirikus és logikai bizonyítékokat. Ebben az értelemben nevezi Edward Glaeser a társadalomtudományokat "fiatal" tudományoknak. Ám ha ezt elfogadjuk, akkor jön a csúnya kérdés: mit kezdjünk a régi nagy világmagyarázatokkal?


9 komment

A bejegyzés trackback címe:

https://eltecon.blog.hu/api/trackback/id/tr233197568

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.

Gondolkodjunk 2011.09.02. 14:49:16

Hát azt kell tenni a közgazdaságtudomány modernizálásakor amit a természettudományok tettek a régi görögök sokszor vallási alapú világmagyarázataival: megvizsgálták a régi dogmákat a tények tükrében és utána az eredménytől függően vagy megtartották őket vagy kuka.

Sokáig tartott a folyamat (és jóval egyszerűbb dolguk volt mint a közgazdaságtannak) és még így is a régi nézetek követőit jellemzően nem meggyőzték hanem ők lassan kihaltak és egy új (magát flexibilisebbnek gondoló - de igazából csak modernebb előítéletekkel rendelkező) generáció vette át a helyüket. (Tisztelet a kivételnek.)

És így tovább.

A tudomány és haladás örömei! :-)

De nehéz lesz: a klasszikus modellek gyakorlatilag mind statikusak (világnézettől függetlenül) és egyensúlyi folyamatokat írnak le - míg a valóságban a gazdaság gyakorlatilag sosincs egyensúlyban: nagyon leegyszerűsítve a gazdaság éppen egy lufiba megy bele vagy recesszióba süllyed.

Nincs olyan hogy "egyensúly", csak operátorok vannak és labilis rendszerek - különösen ha ezek a rendszerek önfejlesztőek. Amíg a nap süt a bolygónkra ez így lesz, az entrópia már csak ilyen.

gyrk 2011.09.05. 16:03:36

Bocs, hogy nem közgazdászként beleugatok, de akit érdekel, annak hasznos elolvasnia egy általános tudományfilozófiai bevezetőt erről.

nyitottegyetem.phil-inst.hu/tudfil/ktar/forr_ed/forr_ed.htm

Gondolkodjunk 2011.09.06. 10:13:43

@gyrk:

Szerintem érdemes nem túlkomplikálni és agyonformalizálni a dolgot: a lényeg hogy képesek legyünk új tényadatokra a véleményünk megváltoztatásával reagálni és hogy mi legyünk az aktuális, szükségszerűen tökéletlen álláspontunk legádázabb kritikusai.

Ez önmagától nem megy (az ember gyarló), így ezt a folyamatot a matematikában és fizikában formalizálással kényszerítették ki.

Sajnos a közgazdaságtanban ez egyenlőre még nem működik: szerintem főleg azért mert kevés a publikus, nagy felbontású gazdasági adat, így könnyű a politikai és gazdasági érdeket tudományos álca mögé rejteni.

Az adatok nem elég jók ahhoz hogy azokat akik tévednek vagy manipulálnak mindenki számára egyértelműen kiszelektálják.

Szóval szerintem a közgazdaságtanban ez a folyamat még el fog tartani néhány évtizedig, amikorra minden kutató hozzá fog férni olyan szuperszámítógép-kapacitáshoz amelyek egy teljes gazdaságot képesek egyénenként modellezni, finom felbontású reálgazdasági adatokkal. Ma ezt még csak a legnagyobb bankok befektetés-kutatási részlegei tudják megtenni.

gyrk 2011.09.06. 11:45:54

szerintem az adatok rendelkezésre állása és a számoló-feldolgozó kapacitás nem old meg semmit. vagy legalábbis nem túl sokat. a dolog nem ezen múlik, hanem azon amit az első bekezdésedben írtál. galileinek se voltak adatai, keplernek se nagyon. egyébként tényleg érdemes elolvasni mondjuk a kuhn-lakatos vitát. idevág eléggé és nagyon szórakoztató. az lse-n egymással szemben volt a szobájuk, néha előadás közben átmentek ordibálni egymással egy kicsit : )

Gondolkodjunk 2011.09.06. 23:24:37

@gyrk: "Galileinek se voltak adatai, Keplernek se nagyon."

Ne viccelj: Kepler Kopernikusz adataiból dolgozott, ami már akkor is több száz oldalnyi nagyon pontos bolygó-pályaadatból állt.

Galilei pedig minden addiginál jobb távcsövet készített amibe csak bele kellett nézni és látszott hogy fényes izék keringenek a Jupiter körül jól meghatározható szabályok szerint. Mihelyst az új távcső jobban elterjedt a heliocentrikus világnézet gyorsan hódított.

És a jóslataik is igen pontosak voltak: a jövőbeli bolygópozíciók percre pontosan kijöttek az egyenletekből. Oda lehetett rakni a távcsövet egy fix csillagképre és X nap Y órájában megjelent ott a kérdéses bolygó.

Még ilyen adat-dömping mellett is társadalmilag problematikus volt a folyamat: Kopernikusz sokáig nem merte közzéadni az eredményeit és Galileit valószínűleg csak azért nem zárták sokáig börtönbe eretnekség miatt mert a pápa barátja volt.

Utána az adatok, megfigyelések, pontos jóslatok tömkelege zúdult a tudósokra.

Hasonlítsd ezt össze a közgazdaságtudomány mai állapotával: a legjobb publikus GDP adatok 3 havonta jönnek ki. Szórásuk legjobb esetben is minimum 0.1%. A munkanélküliségi adatok szórása inkább 1% körüli. A monetáris adatok tipikus esetben heti sűrűségűek.

Maguk a pénzügyi elszámolási adatok amik alapján a jegybankok lépnek max napi felbontásúak és jellemzően nem publikusak. A napközbeni tranzakciók bankonkéntiek és teljesen titokban tartják őket.

Ez szó szerint kőkori és ebből így nem lehet objektív tudományt csinálni - és akkor még nem is vettük azt a problémát hogy jónéhány gazdasági folyamat az emberek fejében zajlik le, külsőleg megfigyelhető objektív adat nélkül - és azt hogy jónéhány fontos gazdasági folyamat informális, elektronikus adat nélküli.

A klímakutatáshoz hasonlítanám - és ott is kellettek az előrelépéshez a szuperszámítógépek és a kiépített, szabványosított mérőpontok - és az időjárás ugye sokkal egyszerűbb a gazdaságnál, mert nincs saját agya ...

kronstadt (törölt) 2011.09.06. 23:38:20

Ha már Kopernikusz neve szóba került…

Ő a mennyiségi pénzelmélet „atyja” :)

en.wikipedia.org/wiki/Monetae_cudendae_ratio

en.wikipedia.org/wiki/Quantity_theory_of_money#Origins_and_development_of_the_quantity_theory

Copernicus and the Quantity Theory of Money

mises.org/daily/4071

Gondolkodjunk 2011.09.07. 08:33:56

@kronstadt: "Ő a mennyiségi pénzelmélet „atyja” :)"

Ez igaz, és a Kopernikuszi pénzelméleti megfigyelései nagy általánosságban ma is igazak, speciális eseteket kivéve.

(De ezekről a speciális esetkről nem fogsz a mises.org-on olvasni - szerintem nagyon egyoldalúan tájékozódsz.)

A középkor nagy tudósai amúgy nem voltak szentek: például Newton hitt az alkímiában, kereste a Bölcsek Kövét, Salamon templomát és más okkult praktikákat is művelt. A korai tudósok polihisztorok voltak és sok butaságot is csináltak és írtak, amit jóindulatúan elnézünk nekik mert az éjsötét középkorba próbáltak egy kis fényt vinni.

Neked viszont nincs mentséged a "garbage in, garbage out" butaságaidra amit pl. a nagy gazdasági világválsággal kapcsolatban demonstráltál.

gyrk 2011.09.07. 17:07:24

@Gondolkodjunk: érdekes, én azt gondoltam, hogy minimális adat állt rendelkezésükre és inkább a korabeli elméletek hiányosságait szúrták ki és ezekre próbáltak magyarázatokat keresni.

a tudfil bevezetést pont azért javasoltam, mert örök a vita, hogy lehet-e a társadalomtudomány objektív a fizikai és a matematikai értelemben

gyrk 2011.09.07. 17:13:00

@Gondolkodjunk: re középkor nagy tudósai:
igen, de ezek akkoriban szorosan hozzátartoztak a tudományhoz. és hasznosak is voltak, alkímia nélkül pl. nem lett volna vegyészet.
süti beállítások módosítása