Válság és makroökonómia volt a címe annak a vitasorozatnak, amelyben a modern makroökonómiai modellezésben jártas felkért hozzászólóink fejtették ki állaspontjukat a makroökonómia tudomáynának állapotáról tavaly. Megfakult emlékek könnyen felfrissíthetők, ha valaki a jobb oldali cikkek valamelyikére kattint. James Morley írása akár ebbe a sorba is illeszthető. Morleyt Kocherlakota - általunk szintén idézett - írása ösztönözte vitára. Míg Kocherlakota a DSGE modellek pénzügyi-finanszírozási szektorral való kiegészítésében, vagyis a mikro alapú modellek még szofisztikáltabbá tételében látja a továbblépés útját, addig Morley szerint a mikro alapok további görcsös erőltetése helyett be kellene látni, hogy a király meztelen, s nyitni a hagyományos, aggregált, nagy makroökonometriai modellek irányába.
De hát ezek pont azok, amelyeket az akadémia részben a 70-es évek előrejelzési kudarcai, részben a Lucas-kritikából levezethető elméleti megfontolások miatt kidobott az ablakon. Nos, éppen ez az. Morley szerint ezt kellene újragondolni.
