A szerzőről: Koren Miklós díjnyertes doktori disszertációját a Harvard egyetemen védte meg 2005-ben. Dolgozott a New York-i FED-nél és a Princeton egyetemen is. Hazatérése óta a CEU Közgazdaságtan tanszékének oktatója, az MTA Közgazdaságtudományi Intézetének tudományos munkatársa. 2008-ban a Magyar Közgazdaságtudományi Egyesület elnökévé választották. Érdeklődési területe első sorban a nemzetközi kereskedelemelmélet és a növekedés.

A hozzászólás egyben letölthető innen.

2001. november 12-én kevesebb mint 2 perccel a felszállás után lezuhant az American Airlines New Yorkból Dominikába tartó Airbus 300-as repülőgépe. Az előtte néhány perccel felszálló Boeing 747-es által keltett légörvénybe került, letörött a függőleges vezérsíkja, és irányíthatatlanul a földbe csapódott. A baleset körülményei olyannyira valószínűtlennek tűntek, hogy a sajtó sokáig terrorcselekményre gyanakodott. A National Transportation Safety Board vizsgálata szerint a balesetet elsődlegesen a légörvényben a gépet stabilizálni próbáló másodpilóta túlzott kormánymozdulatai okozták, amiknek hatására az oldalkormány túlságosan kitért, és a menetszél leszakította. Hibázott a másodpilóta, hibáztak az American Airlines oktatói, akik az aggresszív ellenkormányzást tanították, és hibáztak az Airbus repülőmérnökei, akik olyan oldalkormányt terveztek, ami nemhogy csillapítaná a túlzott kormányzás hatását, hanem ilyenkor be is ragad a legszélső pozícióban.

A szerzőről: Oblath Gábor a Közgazdaságtudományi Egyetemen végzett 1975-ben, majd a KOPINT-DATORG kutatóintézetnél helyezkedett el, melynek 1995 és 2000 között kutatási igazgatója, 2000 és 2002 között elnöke volt. 1995-ben kandidátusi fokozatot szerzett. Vendégkutatóként dolgozott Washingtonban a Brookings Institutionnél, a Finn Nemzeti Banknál, továbbá az ENSZ genfi Európai Gazdasági Bizottságának Közgazdasági Elemzési és Előrejelzési Főosztályának munkatársaként. A Monetáris Tanács tagja volt 2001 és 2009 között, jelenleg a Költségvetési Tanács tagja. Oktatott a CEU-n és a Corvinus Egyetemen.

A szerzőről: Világi Balázs a barcelonai Universitat Autonomán szerzett doktori fokozatot 2005-ben. A Magyar Nemzeti Bank vezető kutatója. Szakterülete a monetáris makroökonómia, a nyitott gzdaságok modellezése és az adaptív tanuláson alapuló modellek. Az MNB sztochasztikus, dinamikus, általános egyensúlyi modelljének kidolgozója, társserzője. Többször vett részt szakértőként az Európai Központi Bank munkájában, jelenleg is Frankfurtban dolgozik. Szakkollégiumi kurzusokon, illetve egy rövid kitérő erejéig a Corvinus egyetemen sokan az ő jegyzeteiből tanulták a modern makroökonómiai modellezés alapjait.

A hozzászólás egyben letölthető innen.

Bevezetés 

1. kérdés

2. kérdés

3. kérdés

A szerzőről: Major Iván 1973-ban végzett a Közgazdaságtudományi Egyetem Elméleti-Gazdaságpolitikai szakán, 1996-ban nagydoktori címet szerzett. Vezette a Pannon Egyetem Közgazdaságtan Tanszékét és a Gazdálkodás- és Szervezéstudományi Doktori Iskoláját, jelenleg a BME professzora valamint az MTA Közgazdaságtudományi Intézetének tudományos tanácsadója. Kutatási területe a Kelet-Közép-Európában zajló gazdasági és szerkezeti átalakulás mikroökonómiai megközelítése, a verseny- és piacelmélet; a szolgáltatások, infrastruktúra és a gazdasági fejlődés közötti összefüggések, valamint a közszolgáltatások piacszabályozása. Oktatott több nemzetközi egyetemen, számos nemzetközi kutatási ösztöndíj nyertese.

A hozzászólás pontos hivatkozásokkal egyben letölthető innen.

Egzaktság és racionalitás a közgazdaságtudományban

A 2007 óta fokozatosan, majd 2008 októberétől viharos gyorsasággal kibontakozott világméretű pénzügyi válság – amelynek természetéről a későbbiekben még ejtek néhány szót – egyre inkább középpontba állítja a közgazdász szakma, és azon belül is az elméleti közgazdaságtan felelősségét a válság bekövetkeztében. Írásomban meg sem kísérlem áttekinteni a vádak és védekezések ma már könyvtárnyi irodalmát. Itt csak jelzem, hogy a közgazdászok felelősségének vizsgálata önmagában is legalább két kérdés megválaszolását igényli: (1) volt-e szerepe az elméleti-elemző közgazdászoknak – és ha igen, miben állt ez a szerep – a válság kialakulásában? (2) Képesek voltak-e a közgazdászok időben és megfelelő pontossággal előre jelezni a válság bekövetkeztét és annak mélységét? Ezeknek a kérdéseknek a részletes megválaszolása sziszifuszi elemző munkát tenne szükségessé, amelyre most nem vállalkozom.

A szerzőről: Benczúr Péter az ELTE TTK matematikus szakán végzett kitüntetéssel 1995-ben, majd az amerikai MIT-n szerzett közgazdasági PhD. fokozatot 2001-ben. A Magyar Nemzeti Bank kutatási részlegének helyettes vezetője, a CEU Közgazdaságtan tanszékének oktatója. Tudományos érdeklődéseként a makroökonómiát, a nemzetközi kereskedelmet és a közösségi gazdaságtant említi. Ezeken a területeken számos magyar és angol nyelvű tanulmányt publikált. Hozzászólása 3 lazán kapcsolódó részből áll.

A hozzászólás egyben letölthető innen.